Torda megye és Aranyosszék szabadságharca 1848-49-ben

Dr. Süli Attila őrnagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója 1998 óta foglalkozik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc politika- és hadtörténetével. Fő kutatási területe az erdélyi hadszíntér. E témakörben hat önálló monográfiája és több mint száz tanulmánya jelent meg. Legújabb könyvének bemutatójára szép számú hallgatóság gyűlt össze a tárca Balaton utcai objektumának tanácstermében.

A Torda megye és Aranyosszék szabadságharca 1848-49-ben című kiadványban a hadtörténész azokra az erdélyi régiókra fektetett hangsúlyt, ahol a magyarság kisebbségben, vagy szórványban élt.  Az utóbbiak közé tartozik Torda megye és Aranyosszék is, amelyek 1848 októberétől váltak hadszíntérré. A két törvényhatóságnak több magyar települése vált pusztítás áldozatává, ezeket az eseményeket mutatja be a szerző, külön kitérve a nemzetiségi- és jobbágymozgalmakra, a törvényhatósági ülésekre, illetve a nemzetőri és honvédszervezésre.

A bemutatót Miletics Péter tanácsos, a Kutatóhely vezető kutatója nyitotta meg. A köszöntőt követően, prof. dr. Hermann Róbert mutatta be a szerzőt, valamint kiemelte a könyv fontosságát és annak a Torda megye és Aranyosszék történetírásában betöltött szerepét. Beszédéből megtudtuk: a mű számos olyan forrásra épít, melyek a hadtörténetírás számára eddig ismeretlenek voltak.  „A kötet nagyon hasznos eszköze és egyfajta mintája lehet Erdély további helytörténeti kutatásainak. Amennyiben követik Süli Attila példáját, sokkal komplexebb és hitelesebb képet kaphatunk a térség 48-49-es történetéről"- fogalmazott a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese.

Az ünnepélyes könyvbemutató végén a szerző mesélt a könyv megszületésének körülményeiről és aktualitásairól. Mint megtudtuk: a kiadványt azzal a céllal állította össze, hogy megvizsgálja azt, hogy a két, címben is szereplő törvényhatóság milyen erőkkel és áldozatokkal vett részt a szabadságharcban. A kézirat elkészítéséhez dr. Süli Attila – többek között – a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, a Hadtörténelmi Levéltárban, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában és több romániai közgyűjteményben folytatott kutatómunkát. A kötetet egykorú források, korabeli sajtóanyagok, létszám-jelentések, visszaemlékezések és naplók sora zárja.