Újabb állomásához érkezett Zrínyi-Újvár feltárása

Szöveg: Takács Vivien | 2016. augusztus 16. 11:32

Mint az elmúlt években minden nyáron, idén is folytatódott a Belezna és Őrtilos községek közelében található Zrínyi-Újvár feltárása. Az egyhetes munkálatokról prof. dr. Padányi József mérnök dandártábornokkal, a kutatás vezetőjével beszélgettünk.

„Idén két célt tűztünk ki magunk elé: az egyik a vár falának további feltárása, a másik pedig a kút pontos helyének megtalálása volt" – mondta a dandártábornok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese elárulta: pár évvel ezelőtt ugyan már feltártak egy két méter hosszú szakaszt a várfalából, azonban ahhoz, hogy megtudják milyen bástyák és törésvonalak voltak benne, elengedhetetlen a fal további részének feltárása. „Sikerült is újabb másfél méteres szakaszon megtalálnunk a cölöplyukak helyét" – hangsúlyozta.

Mint megtudtuk az idei műszeres kutatások arra irányultak, hogy egy új műszer – egy talajradar – segítségével megpróbálják megtalálni a kút pontos helyét. „A kút a vízellátáson túl azért is bír különös jelentőséggel, mert a korabeli leírások szerint a törökök ebbe a kútba dobták bele 1664 nyarán, az ostrom során elesett várvédők holttesteit. Nem kegyetlenségből, hanem inkább egészségügyi okok miatt, hiszen azon a nyáron nagyon meleg volt, és így akadályozták meg az esetleges járványok kitörését" – árulta el a kutatás vezetője, majd hozzátette: a radarképek kiértékelése most folyik, és egyelőre biztatóak a jelek.

Padányi József kitért az ostromterület kutatásának fontosságára is, hiszen – mint mondta – ez mindig ad újabb és újabb elképzeléseket arra, hogy pontosan hogyan sorakoztak fel az ostromban a török csapatok. Idén a várfal feltárásán túl megpróbálták egy olyan átfogó közelítésben vizsgálni ezt az építményt, ahogyan eddig még nem. Hiszen Zrínyi nem csak egy várat épített, hanem komplexen az egész terepet felhasználta, és minden lehetőséget igyekezett kihasználni – műszaki zárak, vízzárak, ellenerődök segítségével -, hogy megvédje ezt a stratégiai csomópontot.

„Korabeli leírások és térképek alapján felfigyeltünk egy újabb vízzárra, ami arról árulkodik, hogy Zrínyi még kijjebb szorította a törökök Muraközbe irányuló betöréseit. Feltettük a kérdést, vajon ma megtalálható-e ez a vízzár? Elkezdtük vizsgálni a területet, és megtaláltuk azt az egyetlen árkot, Murakeresztúr északi részén, ami a Mura folyót összeköti a Principális-csatornával az egykori Kanizsa patakkal, így kiterjesztettük a kutatásunkat ebbe az irányba is" – mondta.

A Mura folyó bal partján fekvő egykori vár területén 2007 óta tartanak a munkálatok. Jövőre újabb expedíciót szervez az egyetem a területre, amelynek elsődleges célja a kút létének bizonyítása lesz, illetve szeretnék megtalálni a vár falában a bástyának a töréspontját is. „Ha valóban kirajzolódnak olyan anomáliák a talajradar képén, amelyek utalnak arra, hogy megvan a kút, akkor 2017-ben jöhetnek a régészeti munkálatok" – összegezte a jövővel kapcsolatos terveket a tábornok.