Zrínyi figyelőrendszere
Szöveg: Révész Béla | 2018. augusztus 13. 7:19Idén nyáron is folytatták Zrínyi-Újvár feltárását. Az 1664-ben törökök által elpusztított erődítmény helyén zajló ásatások során a kutatók egy izgalmas kísérletet is elvégeztek.
Több mint egy évtizede végez helyszíni kutatásokat dr. Padányi József mérnök vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos rektorhelyettese és egy régész szakemberekből, kutatókból, egyetemi oktatókból álló csapat a Somogy megyei Őrtilos területén, ahol egykoron Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér 1661-ben építtetett cölöpvára állt. Az erődítmény a horvátországi és a déli osztrák tartományok védelmét látta el, ám 1664 nyarán a törökök többheti ostrom után elfoglalták, majd felrobbantották.
Padányi vezérőrnagyék minden nyáron visszatérnek a helyszínre, hogy a feltárási munkák révén minél több információt szerezzenek Zrínyi egyetlen Magyarországon lévő erődítményéről. Az évek során óriási mennyiségű olyan leletre bukkantak (ágyúgolyókra, több száz muskétagolyóra), amelyek az egykori ostrom történetét elevenítik fel. Áttörést jelentett a kutatásban, amikor néhány éve megtalálták az egykori, cölöpökből épült várfal maradványait. Ezt a munkát folytatták idén nyáron is. A kutatók a már feltárt várfalmaradványok mentén végeztek újabb felmérési munkálatokat, a legkorszerűbb technikai eszközökkel. Arra tettek kísérletet, hogy a még fel nem tárt falrészeket beazonosítsák annak érdekében, hogy pontosítsák a korábbi felmérések adatait és az eredményeket digitális térbeli modellek kialakítására használják fel. A fal helyének feltárásával párhuzamosan a korábban elvégzett műszeres kutatások alapján klasszikus feltárási munkafolyamatokat is végeztek, ellenőrizve, hogy a magnetométeres, illetve talajellenállás-mérés által jelzett anomáliák valójában mire utalnak, természetes elváltozásokra a talajban, vagy a vár maradványaira. Ahogyan az NKE rektorhelyettese fogalmazott, mindkettőre volt példa.
Padányi vezérőrnagy érdeklődésünkre elmondta, hogy a mostani kutatási időszakban egy izgalmas kísérletet is elvégeztek. „Kíváncsiak voltunk, hogy Zrínyi Miklós 1660-as évek elején kiépített muraközi figyelőrendszere, amely a jellövő mozsarak hangjára épült, hogyan működhetett a gyakorlatban. Lövéseket adtunk le az egykori vár területén, kollégáinkat pedig különböző, több kilométeres távolságra állítottuk fel a helyszíntől, hogy megtudjuk, meddig hallatszódik el a mozsár hangja. Azt tapasztaltuk, hogy három és fél kilométer az a távolság, ameddig normál időjárási viszonyok között elhallatszik az ágyúlövés, Zrínyi tehát ezen a távolságon belül kellett, hogy telepítse az őrállásokat ahhoz, hogy egy esetleges török támadásról minél hamarabb értesülni tudjanak – mondta az NKE tudományos rektorhelyettese.
Jövőre a kutatócsapat visszatér a helyszínre. Prof. dr. Padányi József vezérőrnagy tervei között az egykori várfal minél teljesebb feltárása szerepel. „Ismerjük a kezdő- és a végpontját, műszerekkel bejelöltük a legvalószínűbb vonalát, szeretnénk néhány helyen még ásatást végezni, és megtalálni az egykori cölöpök helyét. Minél nagyobb területet tárunk fel, annál valószínűbb, hogy egyszer az egész objektum elhelyezkedését pontosan meg tudjuk határozni."
A munkálatokról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával a közeljövőben magyar és angol nyelven könyv jelenik meg, amely összefoglalja a legújabb ásatások és műszeres kutatások eredményeit, s kísérletet tesz ezek alapján a több mint 350 évvel ezelőtti események tárgyi leletekkel alátámasztott rekonstruálására.
Fotó: Prof. dr. Padányi József vezérőrnagy / Nemzeti Közszolgálati Egyetem
