A katonai hallgatók a „nép fiai” voltak 1956-ban

Az egyetem csapatzászlójának ünnepélyes bevonulása, majd a Himnusz eléneklése után Kriszton Tamás, a Madách Gimnázium tanulója Szőcs Géza A pesti srácok című versét szavalta el. Ezután dr. Kaló József, a ZMNE Hadtörténeti és Kultúrtörténeti Tanszékének adjunktusa mondott ünnepi beszédet.

Az 55. évforduló kapcsán megfogalmazott gondolatai középpontjában a korabeli katonai akadémiai hallgatók és oktatók magatartása, tettei álltak, ezen intézmények ma még kevéssé ismert történéseiről szólt. Mint megállapította, nem volt egyszerű katonának lenni az adott történelmi helyzetben, hiszen sokszor két parancsnak kellett megfelelni: a felülről jövőnek, illetve a lelkiismeret belső parancsának- miközben zűrzavaros viszonyok uralkodtak, nem volt megfelelő információ, s a felső vezetés cserbenhagyta katonáit.
„Egy vezérelvet tudtunk végig követni: minden körülmények között katonának, embernek maradni, a rendet fenntartani, s a lakosságot a rendelkezésre álló eszközökkel támogatni" – mutatott rá Kaló József.

Aztán a forradalom előrehaladtával, az új vezetés megjelenésével ezek a dilemmák részben feloldódtak, ám adódott egy újabb kérdés: szálljanak-e szembe fegyveresen is a korábbi „fegyvertárssal, nagy szövetségessel", a Szovjetunió haderejével? Az idő tájt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia (Kőbányán) és a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémia (Hűvösvölgyben) működött. Mindkét akadémiára nagy hatást gyakoroltak a politikai-társadalmi események. Kiáltványt is közzétettek, miszerint egyetértenek a jogos követelésekkel, kinyilatkoztatván: a „nép fiai vagyunk, a népre esküdtünk."

A többi egyetemen, főiskolán lelkesedéssel fogadták a katonahallgatókat, azt kiáltozván, hogy „Velünk a hadsereg!" Ám a fegyverkövetelésnek Márton András akadémiaparancsnok nem engedett. Igaz, a bevonuló szovjeteknek is ezredesi rendfokozatához méltó módon vágott vissza, mondván, hogy neki csak a törvényes magyar kormány adhat parancsot. A Petőfi Akadémia állományából kirendelt csoport is követte a honvédelmi miniszter utasítását, miszerint a „népre lőni nem szabad." A Rádiótól való visszavonulásukat a tömeg éljenzéssel fogadta.

Kaló József történelmi ismertetésében elmondta, hogy az általános kérdés a katonák, a hallgatók között is ott feszült: hol vannak a hadsereg vezetői, miért nem nyilatkoznak, miért nem irányítanak, milyen álláspontot kell elfoglalnia a néphadseregnek?
E kérdésekre részben választ adnak a két katonai tanintézet eseményei. A fentieken kívül több figyelemre méltó epizódot ismertetett az adjunktus. Felidézte, hogy például október 25-én este a budakeszi, pesthidegkúti utakat lezárták, másnap reggel pedig tűzpárbajba keveredtek egy álruhás ávóscsapattal. Ez két akadémista életét követelte. Október 28-án a Petőfiben is megalakult az ideiglenes forradalmi katonatanács, több tiszt ment civil egyetemekre a helyi nemzetőrségek megszervezését segítendő. Egy tiszti csoport a feloszlatott ÁVH Kerepesi úti, gazdátlanul maradt laktanyájának további kifosztását akadályozta meg. Az akadémia tagjai vért adtak a központi kórház számára. Márton ezredes a Corvin közbe küldött embereiből, hogy katonai egységekbe szervezzék a felkelőket. E csoport tagja, a Híradó Tanszék főtanára, Haász János kilőtt egy szovjet tankot. November 1-jével több száz civil egyetemistát hívtak a Petőfi Akadémiára, s megkezdték az utcai harcokra való kiképzésüket.
Ezek az epizódok a forradalmi hevületet éppúgy tükrözik, mint a tömeghangulatot leszerelő józanságot. Természetesen a szovjet segítséggel és irányítással bekövetkezett megtorlás az akadémiák vezetőit, tisztjeit és hallgatóit sem kerülte el. „Őelőttük hajtsunk fejet!" – mondta befejezésül Kaló József.

Az egyetem tanárának beszédét követően a dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter által adományozott elismeréseket nyújtotta át dr. Szarka Gábor, valamint prof. dr. Padányi József mérnök ezredes, a ZMNE megbízott rektora. Dr. Felházi Sándor mérnök ezredes kiemelkedő munkássága elismeréseképpen, illetve nyugállományba helyezése alkalmából Babérkoszorúval Ékesített Szolgálati Érdemjelet, valamint a Honvédségért emlékplakettet kapta. Kiemelkedő munkájáért Babérkoszorúval Ékesített Szolgálati Érdemjelet kapott dr. Kavas László okleveles mérnök alezredes, aki ezt a központi ünnepségen vette át.

Többen a Szolgálati Érdemjel, a Tiszti, illetve Tiszthelyettesi Szolgálati Jel, a Honvédelemért kitüntető cím különböző fokozatait kapták, míg mások okleveleket vettek át.
Dr. Dunai Pál, dr. Hegedűs Henrik és Sápi Lajos alezredesek részére, 50. születésnapjuk alkalmával dísztőrt adományoztak.
Az idősek világnapja alkalmából vitéz Papp Kálmán és vitéz Szilágyi Dezső nyugállományú főhadnagyokat századossá léptették elő. Őket a Magyar Királyi Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián avatták tisztté 1944. augusztus 20-án.

Padányi József az egyetemi emlékgyűrűt prof dr. Báthy Sándornak, a dísztőrt pedig prof. dr. Szabolcsi Róbert okleveles mérnök ezredesnek nyújtotta át.

A rendezvényen bejelentették: hagyományteremtő céllal elkészült az egyetemen 2011-ben végzett, az MH Ludovika Zászlóalj kötelékében szolgálatot teljesített honvédtiszt-jelöltek fényképes tablója, amelynek A/3-as méretű, kicsinyített változatát az augusztusi központi ünnepségen vehették át a végzős hallgatók. E tablót a zászlóaljnál helyezik el méltó helyen.

Az ünnepi állománygyűlés az egyetem „hangversenykórus" minősítést elnyert, Holló Gyula karnagy által vezetett énekkarának műsorával zárult.

 
 Fotó: Rácz Tünde