Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Beszélünk a múltról, gondolunk a jövőre

Szöveg: honvedelem.hu / vajma.info |  2012. február 19. 9:12

A magyar nemzet története a megmaradásról beszél − mondta Hende Csaba február 18-án, szombaton délután a vajdasági Szabadkán. Magyarország honvédelmi minisztere a délvidéki magyarság első politikai szervezete, a Magyar Párt megalakításának kilencvenedik évfordulója alkalmából megrendezett ünnepség díszvendége volt.

Szabadkán, a Népkörben a kilencven évvel ezelőtti pártalapításra emlékeztek a résztvevők. Az Ügyelni kell a birodalomra címmel megtartott február 18-i díszülés előtt leplezték le Szarapka Tibor szobrászművész alkotását, azt az emléktáblát, amely a kilenc évtizeddel korábbi történéseknek állít méltó emléket. Az esemény díszvendége és szónoka Hende Csaba honvédelmi miniszter volt.

1595931634
„A magyar nemzet története a megmaradásról beszél. A megmaradásról, amelyet minden katasztrófa után kemény munkával újra meg tudtunk szerezni magunknak. Ünnepelni jöttünk ma egy közösséget, azt a közösséget, amely bátran szembenézett sorsával, elvégezte és elvégzi feladatát, teljesítette és teljesíti küldetését. Abban a szent reményben jöttünk ma ide, hogy mindaz, ami itt történik ismét egy lépéssel közelebb visz egymáshoz" – emelte ki a honvédelmi miniszter ünnepi beszédében.

Hende Csaba szerint a Magyar Párt kilencven évvel ezelőtt járható utat jelölt ki, olyan utat, amely tiszteletben tartva a többségi nemzet érdekeit biztosíthatta a magyar közösség megmaradását.

Az évforduló alkalmából megszervezett Tér és idő 1918 után – a kisebbségi politizálás lehetőségei című szakmai-tudományos konferencián számos szakember, történész tartott előadást. A rendezvényen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, illetve dr. Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója köszöntötte a szeminárium résztvevőit.

„Rendkívüli ez a mai nap, azért rendkívüli, mert a politika sok mezőn mutatkozik meg, sokfajta feladattal foglalkozik, de ritkán szervez tudományos-történész konferenciát – hangsúlyozta Pásztor István, hozzátéve: „Jó ügyet szolgálunk, olyan ügyet, amely azt célozza meg, hogy a körülöttünk létező feszültségek oldódjanak, jobban megértsük egymást. Ez az alapfeltétele annak, hogy meg tudjunk birkózni mindazokkal a kihívásokkal, amikkel szembesülünk."

1595931634
Dr. Glatz Ferenc kiemelte: mindennek van történelme, de nem mindennek van jövője − néha azért kell a történelmet idézni, hogy legyen az embereknek jövője. „A történelemmel való foglalkozás nem pusztán a múltba tekintő kíváncsiság, a történelemmel azért foglalkozunk, azért idézzük, mert a jelenleg ismert világegyetem legsokoldalúbb lényének, az embernek rendkívül sok variációt nyújt, de azt is tudjuk, hogy ebben a történelemben benne van a folyamatosság és az állandó változás. 1922-ben egy adott nemzetrész megpróbálta politikai eszközökkel a maga kulturális, gazdasági helyét erősíteni és megtalálni egy új államszervezet keretében. Beszélünk a múltról és gondolunk a jövőre. Azért idézzük a történelmet, hogy rámutassunk az adott helyzetben kínálkozó lehetőségekre" – mondta Glatz Ferenc.

Kilencven esztendővel ezelőtt, a trianoni békediktátum után, 1922-ben alakult meg a Vajdaságban a délvidéki magyarság első politikai szervezete, a Magyar Párt. A politikai tömörülés első helyi szervezete Szabadkán jött létre 1922. február 12-én, méghozzá egy, a Népkörben megszervezett tanácskozást követően. Ezután a Vajdaságban egymás után alakultak meg a helyi szervezetek, majd 1922. szeptember 17-én, Zentán jött létre az Országos Magyar Párt.

Fotó: www.vajma.info