„Ma Európa és Magyarország is megújulásra szorul”

Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2011. június 27. 12:31

„A mi feladatunk, hogy megújítsuk Magyarországot és megújítsuk Európát. Ebből a feladatból mindenkinek ki kell vennie a maga részét” – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter június 26-án, vasárnap Somogyváron, a Szent Egyed Apátság alapításának 920. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A miniszter koszorút helyezett el Szent László első sírhelyénél.

Hende Csaba beszédében Szent László tetteit méltatva kiemelte: akkoriban újra otthont kellett adni a háborúk miatt földönfutóvá lett, reményvesztett embereknek, helyre kellett állítani a meggyengült közbiztonságot és a magyar pénzt újra értékállóvá kellett tenni.

A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy László király „bölcs és okos politikájával hatalmas nemzetközi tekintélyt szerzett Magyarországnak", ugyanakkor „kemény törvényeket szabott, amelyeket vasszigorral tartatott be."

Hozzáfűzte: az uralkodó tudta azt is, hogy „lelki megújulás nélkül egyetlen törvény vagy intézkedés sem teheti sikeressé Magyarországot".

„Önmagában egyetlen állam sem tehet gazdaggá, biztonságossá és sikeressé egy országot. Ezért fordult Szent László is a bencések életeszménye – imádkozzál és dolgozzál – felé" – mondta a tárcavezető. Gondolatmenetét folytatva emlékeztetett arra, hogy „érdemes figyelnünk a múlt szavára és meg kell tanulnunk elődeinktől mindazt, amit érdemes."

„Európa és Magyarország jövője, amint akkor is, most is azon fordul meg, hogy mit teszünk meg itt és most érte. Az út hosszú, lépésről-lépésre kell haladni kemény munkával, csak így újíthatjuk meg életünket. Legyünk társai egymásnak ebben a hatalmas vállalkozásban" – fejezte be beszédét Hende Csaba.

A Szent László napi ünnepségek keretében a község önkormányzata által szervezett ünnepségen Móring József Attila országgyűlési képviselő, a község polgármestere köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozva, hogy „olyan államférfire emlékezünk, akinek munkája a mai napig érezteti hatását."

René Roudaut, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete beszédében emlékeztetett: a francia nép is hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban elterjedt a földművelés és a borászat kultúrája. Kiemelte: Franciaország és Európa is „sokat kapott Magyarországtól."

A Szent Egyedről – a kubikosok, lókereskedők, pásztorok és szíjgyártók védőszentjéről – elnevezett bencés apátságot 1091-ben, a kunok legyőzésének és Horvátország részleges elfoglalásának évében alapította László király. Az alapító első sírja is a bazilika közepén, a hajó főtengelyében volt. A román stílusban épített, majd gótikus ízlés szerint átalakított bazilika és kolostorépületek helyreállítása 1991-ben fejeződött be.

A később szentté avatott Egyed Athénban született 640 körül, és a leírások szerint már nagyon korán csodák történtek körülötte. Egyszer például egy beteg koldus kért tőle alamizsnát. Egyednek megesett a szíve rajta, és neki adta felső ruháját. Amint a koldus magára öltötte a ruhát, rögtön teljesen meggyógyult. A csodáknak azonban nem tulajdonított jelentőséget, és elmenekült az őt csodálók elől. Legendája szerint magányában Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután neki ajándékozta a remeteség területét, ahol ő kolostort alapított, melyet később róla neveztek el (Saint Gilles-du-Gard), és 720 körül itt is halt meg.

A Saint Gilles-i kolostorból évszázadokon keresztül érkeztek francia papok a somogyvári apátságba.