Humanitárius katasztrófa?

Bagdad főterén öt évvel ezelőtt döntötték le Szaddam Husszein szobrát. A kezdeti győzelmi mámor mára szertefoszlott. Bár Iraknak szabadon választott kormánya van, az utcákat sok helyen milíciák uralják. A közbiztonság gyakorlatilag megszűnt, mivel gyakran a terrorszervezetek tagjait is felveszik rendőrnek.

A megszállás kezdete óta több mint 150 ezer civil vesztette életét merényletekben, több tízezren nyomtalanul eltűntek, 4 millióan pedig a környező országokban kerestek menedéket.

A Vöröskereszt legfrissebb jelentése szerint a világ egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája lett az iraki háborúból. Több millió embernek nincs hozzáférése tiszta ivóvízhez, és egy átlagos iraki család havi bevételének harmadát költi vízre. Az ország egészségügyi ellátása összeomlott: a 27 milliós országban mindössze 30 ezer kórházi ágy van.

A háború rossz vállalkozásnak bizonyult Washington számára is. A megszaporodó támadásokban és öngyilkos merényletekben közel 4000 amerikai katona vesztette életét. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint az 5 éves háború közvetlen költsége – a többi közt a háború finanszírozására felvett kölcsönök, a hazatérő katonák kórházi kezelése és rehabilitációja – 845 milliárd dollárra rúg.

Az összes költség viszont szerinte már most 3 billió dollár és akár a második világháború teljes költségét, az ötbillió dollárt is elérheti majd.

Az iraki háború forró témája lett az amerikai elnökválasztásoknak is. John McCain republikánus jelölt szerint a kivonulás a terroristák győzelmét jelentené. Hillary Clinton és Barack Obama ezzel szemben a kivonulást szorgalmazzák. Clinton azt ígéri, megválasztása esetén 60 napon belül megkezdi a csapatok kivonását. Obama pedig azzal kampányol, hogy ő az egyetlen jelölt, aki már a kezdetektől ellenezte a háborút.