Huszonnégyszer a pokolban

„Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. április 13-án olyan kellemes tavaszi nap lehetett, mint ma. Annyi különbséggel, hogy munkanap lévén az emberek dolgozni indultak, a gyerekek pedig iskolába. Aztán percek alatt megváltozott minden: múlttá váltak épületek és emlékké lettek emberek. A második világháború alatt legalább huszonnégy – amerikai és szovjet – légitámadás érte a várost – legalább ennyiszer zúgtak a szirénák, omlottak le az épületek és menekültek az óvóhelyekre az emberek a bombázások elől” – idézte fel a történteket dr. Kutnyánszky Zsolt a nagyszabású, több tudományterület összedolgozásával megvalósult tárlat megnyitóján.

1944. április 13-án, délelőtt tizenegy óra ötven perctől tizenkét óra öt percig – vagyis mindössze tizenöt perc leforgása alatt – három hullámban több ezer romboló és gyújtó bombát szórtak Győr ipari létesítményeire és munkásnegyedeire az amerikai repülők.

„Az elsődleges célpont a vagongyár és a repülőtér volt, de a Darányi-rakpartra is hullottak robbanóeszközök. A bombázás során leégett hetvenhét épület, elpusztult vagy súlyosan rombolódott további száztizenöt; a tűz- vagy bombakárok következtében pedig megrongálódott még további százkilencvenhárom épület. Mindez csak az anyagi kár, mert a számok mögött áldozatok vannak: emberi sorsok, családi tragédiák, özvegységre és árvaságra jutott emberek, rémült túlélők” – sorolta az államtitkár, felidézve: az első amerikai légitámadást számos további angolszász, majd szovjet taktikai bombázás követte, egészen 1945. március 20-ig. „A háború végére Győr az ország harmadik legtöbb bombakárt szenvedett vidéki városa lett” – foglalta össze.

„Minden erőnkkel azon kell munkálkodnunk, hogy soha többé ne történhessen ilyen tragédia” – jelentette ki az államtitkár, kiemelve: a magyar kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy az immáron két éve, a szomszédunkban dúló orosz-ukrán háborúnak minél előbb véget kell vetni.

Dr. Kutnyánszky Zsolt szerint A 24-szer a pokolban – Győr II. világháborús bombázásai című tárlat „átélhetővé, kézzelfogható teszi az eseményeket, valamint személyes történeteken keresztül láttatja a huszonnégyszeres poklot.”

„Szerencsés generáció tagja vagyok, mert hatvankét évesen elmondhatom: nem éltem át háborút, s néhány évvel azelőtt még azt is kijelenthettem, hogy világjárványt sem. A mai napon bombatölcsérnél helyeztünk el koszorút a győri bombázások áldozatainak emlékére, így megerősíthetem, hogy a trauma erősen beleivódott a győriek emlékezetébe” – fogalmazott dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere a megnyitón. A városvezető az 1944-45-ös győri bombázások emberáldozatairól szólva arról beszélt, hogy ehhez fogható tömeges mészárlás korábban csak a török hódoltság korában történt Nyugat-Dunántúlon. „A háború soha nem lehet igazságos, mert emberek halnak meg. Nincs olyan eszme és cél, amely igazolhatná, hogy tömeges emberéleteket oltsanak ki” – húzta alá.

Oláh András Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának történész-levéltárosa szakmai köszöntőjében hangsúlyozta: több mint hétszáz halálos áldozatot követelt a Győr elleni huszonnégy légitámadás.

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum új kiállítása április 14-től várja az érdeklődőket; a tárlat december 29-ig látogatható.

„Már a tavalyi évben, még a nyár végén megszületett az ötlet, hogy a győri bombázássorozatnak szenteljünk kiállítást a »Rómer Flórisban«; hónapokon keresztül tartott a közös ötletelés a múzeum igazgatójával, Székely Zoltán művészettörténész, főmuzeológus úrral, kollégákkal, illetve kiállításépítőket is bevontunk a munkába. Ezt azért találtuk létfontosságúnak, mert számos látványelem és digitális alkalmazás szerepel a kiállításon” – mondta portálunk kérdésére Cserhalmi Zoltán történész, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum muzeológusa. A most nyíló A 24-szer a pokolban – Győr II. világháborús bombázásai elnevezésű tárlat kurátora arról is beszélt, hogy a létrehozói koncepció „ilyen volt és ilyen lett” ívvel próbálja érzékeltetni Győr bombázások előtti és utáni állapotát.

„A kezdeti- és végpont bemutatása mellett arra is törekedtünk, hogy részletesen szóljunk arról, hogy mire ment ki Győr bombázása, miért számított stratégiai fontosságúnak a vagongyár elpusztítása, ugyanakkor a polgári áldozatokat és személyes visszaemlékezésüket is középpontba állítottuk” – foglalta össze, hozzátéve: az aktív légvédelem és a passzív légoltalom is szerepet kapott a tárlaton. Mint elmondta, a kiállítás egyik legnagyobb becsben tartott eleme annak a két Liberator amerikai nehézbombázónak a maradványai, amelyek a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetben zuhantak le.

Bár Győr bombázásai a térség meghatározó kálváriájaként vonultak be a történelemkönyvek lapjaira, a világháborús kataklizmát bemutató kiállítás nem csak a győri áldozatok leszármazottjainak, hanem a közelmúltunkba mélyebb bepillantásra vágyóknak is különleges lehet.