Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

India bízik könnyű harci repülőgépének sikerében

Szöveg: JETfly |  2009. október 13. 11:16

Az indiai haditengerészet 6 darabot vásárol az új, könnyű harci repülőgépből (LCA = Light Combat Aircraft vagy „Tejas”), melyeket az 5 éven belül hadrendbe álló új repülőgép-hordozókról fognak üzemeltetni.

Ez egyben egy kísérlet is lesz arra, hogy kipróbálják, miként alkalmazható az LCA hajófedélzeti repülőgépként. India korábban már vásárolt haditengerészeti célokra kifejlesztett MiG-29-eseket, a most beszerzésre kerülő repülőgépek szintén hasonló célokra lesznek átalakítva, ami magában foglalja a futóművek megerősítését, az elfogó horgot és különböző elektronikai megoldásokat.

A MiG-29K súlya 21 tonna szemben az LCA 13 tonnás súlyával, további összehasonlításként pedig elmondható, hogy a MiG-29-es jobb vadász, de az új harci repülőgép egy kicsivel több fegyverzetet tud hordozni (4 tonna szemben a 3,5 tonnával).

Az LCA tesztelése és a pilóták kiképzése az előzetes tervek szerint két éven belül kezdődhet el.

Az első öt prototípus már létezik, a következő 10 példány pedig várhatóan a következő évben fog elkészülni. 2012-re megindulhat a típus sorozatgyártása, ami várhatóan legalább 20 repülőgépet jelent majd évente. Az elmúlt két évtizedben India már próbálkozott saját tervezésű és fejlesztésű könnyű vadászgépek gyártásával, azonban ez a próbálkozás ezidáig kudarcba fulladt.

Az amerikai F-16-osok sokak szerint az elsőszámú könnyű vadászok, amelyek széles körben elterjedtek, ennek ellenére az indiaiak fontolóra vették saját repülőgépek gyártását. Az F-16-os harci tapasztalatokkal rendelkező vadászrepülőgép, addig az LCA a francia Mirage és az orosz MiG-21 keverékének továbbfejlesztett változata.

 

A tervezés és az előkészületi munkák már az 1980-as évek közepén elkezdődtek, és az indiaiak abban bíztak, hogy a tesztrepüléseket már 1990-re befejezik. Műszaki problémák sora azonban azt eredményezte, hogy az első felszállásra 2001-ig kellett várni.

Mint minden repülőgépnek, az LCA-nak is a hajtómű a legbonyolultabb része. Az tény, hogy az indiai gyártású Kaveri hajtómű kudarcot vallott, de szerencsére az amerikaiak által gyártott GE 404 hajtómű beépíthető ebbe a típusba kisegítő megoldásként. A Kaveri hajtómű fejlesztése nem valószínű, hogy ebben az évben befejeződik, ezért erre az időre az amerikai hajtómű veszi át a Kaveri szerepét.

India 200-300 darab LCA vásárlását tervezi, főképp azért, hogy lecserélje a kiöregedő MiG-21-eseit, továbbá még több repülőgép vásárlását is fontolóra veszi, ha a haditengerészetnél is beválnak. Ugyanakkor a légierő még mindig hezitál, hogy használt vagy új repülőgépeket vásároljon a MiG-21-esek helyére addig, míg az új LCA repülőgépek meg nem érkeznek.

Indiának nem az LCA program az első próbálkozása, hogy saját vadászgépet gyártson. A HF-24 kudarcot vallott, mivel India nem volt képes egy megfelelő teljesítményű hajtómű kifejlesztésére. Ennek következtében ezek a repülőgépek (összesen: 147 db) csak földi célok megsemmisítésére szolgáltak az 1960-as évektől az 1980-as évekig.