Japán a következő öt évben megkétszerezi katonai kiadásait

Egy ugyancsak pénteken napvilágot látott nemzetbiztonsági jelentés emellett Kínát "stratégiai kihívásnak", Észak-Koreát "a korábbinál súlyosabb fenyegetésnek", Oroszországot pedig "komoly biztonsági kockázatnak" nevezi.

A második világháborús veresége óta pacifizmusát hangoztató országban még soha nem költöttek ilyen sokat katonai célokra, a tervek szerint öt évre számítva 43 ezer milliárd jent (124,5 ezer milliárd forint). Az összeget - melyet a 2023-as pénzügyi év kezdetétől folyósítanak - a tervek szerint egyebek között olyan rakéták fejlesztésére fordítanák, melyek akár Kínát is elérhetik. Emellett a kibervédelmet és a szállítási kapacitásokat erősítenék belőle, alkatrészeket vennének, illetve erősítenék az Egyesült Államokkal és más országokkal ápolt katonai-stratégiai kapcsolatokat.

Bár a japán alkotmány értelmében a japán haderő csak önvédelem esetén léphet akcióba, a nemzetbiztonsági stratégiában leszögezik: „minimális önvédelmi lépés az, hogy kiépítsék a hatékony ellencsapások képességét egy ellenséges területen".

Kisida Fumio miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy az ország védelmi kiadásainak arányát öt év alatt fokozatosan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emelik a mostani 1 százalékról, indoklása szerint az egyre jobban terjeszkedő Kína és a kiszámíthatatlan Észak-Korea miatt. Ezzel Japán fordítaná az Egyesült Államok és Kína után a legtöbbet katonai célokra, jóllehet az még nem világos, miből finanszíroznák e kiadásokat. A kormányzó Liberális Demokrata Pártban (LDP) nincs egyetértés abban, hogy adókat emeljenek-e vagy kölcsönt vegyenek fel.

Tokió attól tart, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója precedenst teremt Pekingnek egy Tajvan elleni támadáshoz, amely veszélyt jelentene a környéken lévő, Japánhoz tartozó szigetekre nézve is. A nemzetbiztonsági jelentésben egyúttal leszögezik: a Kína jelentette stratégiai kihívás még soha nem volt ilyen komoly Japán számára.

A legtöbb közvélemény-kutatás azt jelzi, Japán lakossága támogatja a hadsereg megerősítését, néhány felmérés e támogatottságot 70 százalékosra teszi.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója üdvözölte a döntést, amely szerinte "megerősíti és modernizálja" majd a Washington és Tokió közötti katonai szövetséget.

Ezzel szemben a kínai külügyi szóvivő, Vang Ven-bin újságírók előtt azt vetette a japán kormány szemére, hogy e lépésével „figyelmen kívül hagyja a tényeket, megszegi a japán-kínai kapcsolatok terén vállalt kötelezettségeit, és alaptalanul rontja Kína tekintélyét". Egyúttal úgy vélte, „kudarcra van ítélve Tokiónak ez az eljárása, hogy 'a kínai fenyegetés' eltúlzásának ürügyével duzzasztja fel védelmi költségvetését.

A dél-koreai külügyminisztérium részéről felszólították Tokiót, hogy a katonai fejlesztések során tartsa szem előtt az átláthatóságot. A tárca egyúttal méltatta, hogy a szigetország nemzetvédelmi stratégiájáról szóló jegyzetében Dél-Koreára is kitérnek mint olyan országra, mellyel - az Egyesült Államok mellett - mélyítenék a kapcsolatokat. A minisztérium ugyanakkor kifogással élt a vitatott fennhatóságú, az angolszász világban Liancourt-sziklák néven ismert szigetcsoport kapcsán, ugyanis a jelentésben a Dél-Koreában Tokto, Japánban pedig Takesima néven ismert területet Tokió fennhatósága alá sorolják. Szöul néhány fős rendőri jelenlétet tart fenn a szigeten, amely a saját megítélése szerint 1945-ben Koreával együtt felszabadult a japán uralom alól.

A kifogásolt rész miatt a dél-koreai külügyminisztérium a japán nagykövetség egyik munkatársát, a védelmi minisztérium pedig a japán katonai attasét is bekérette.