Kétszáz éve elsüllyedt hadihajó roncsaira bukkantak

A Revenge 1811. január 9-én Rhode Islandről Connecticut felé tartott, amikor viharba került, és az erős ködben zátonyra futott. A kapitány megparancsolta a legénységnek, hogy dobjanak a vízbe néhány ágyút, könnyítendő a szkúner terhelésén, azonban ez sem volt elegendő a hajó kiszabadításához. A legénység végül elhagyta a hajót, és mindannyian megmenekültek, azonban a hajótörés majdnem véget vetett az akkor 25 éves parancsnok ígéretes haditengerészeti karrierjének.

„Emelkedőben volt a csillaga, de aztán zátonyra futott a hajója, az ilyesmi pedig nemigen szokott kedvezni bárki karrierjének" – hangsúlyozta David Skaggs professzor emeritus, aki könyvet írt Perryről. Ennek ellenére a kapitány 1812-ben az ontariói ütközetben, majd egy évvel később az Erie-tavi csatában is győzedelmeskedett a britek felett.

A hajóroncs helyét két amatőr búvár – Charlie Buffum és Craig Harger – fedezte fel egy könyv alapján és fémdetektor segítségével 2005-ben, amikor megtalálták az első hajóágyút. A későbbiekben még négy ágyúra és egyéb fémtárgyakra, köztük egy horgonyra bukkantak, de felfedezésüket tavalyig titokban tartották.

Buffum és Harger teljesen biztosak abban, hogy a szkúnert fedezték fel, hiszen a térségben egyetlen olyan hajó elsüllyedéséről sem tudnak, amelynek fedélzetén ágyúk lettek volna.

Az amerikai haditengerészet mindaddig nem fogadja el a két amatőr búvár elméletét, míg meg nem bizonyosodnak arról, hogy a 4,5 méteres mélységben lévő roncsok valóban a Revenge maradványai. Első lépésként robot segítségével vizsgálják át a helyszínt, majd az eredményektől függően esetleg búvárok is végigkutatják a területet bizonyítékokat, olyan tárgyakat keresve, amelyeken a Revenge neve olvasható.