Kettős megemlékezés

A Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalogdandár tagjai idén egy napon emlékeztek meg az 1878-as maglaji orvtámadásról, illetve Boldog IV. Károly király születésnapjáról. Utóbbi megemlékezésen részt vettek a király leszármazottjai: unokája Habsburg-Lotharingiai György főherceg, valamint lányai.

A megemlékező szentmisén az 1878-as boszniai okkupáció során, augusztus 3-5. között, Maglaj községnél a császári és királyi 7. huszárezred 5. századának 40 hősi halottjára emlékeztek a Szervita templomban. Azért itt, mert e templom homlokzatán található a 7. huszárezred emlékműve. A misét celebráló Rácz István őrnagy, katolikus tábori lelkész prédikációjában kiemelte: a hősi halottak arra is figyelmeztetnek mindannyiunkat, hogy mindenkor készen kell állni a végső számadásra, mert nem tudhatjuk, földi életünk mikor ér véget.

IV. Károly mellszobránál György főherceg beszédében kiemelte: bár ma úgy érezhetjük, nehéz időszakot élünk meg, de az utolsó magyar király rövid uralkodása alatt talán még nagyobb nehézségekkel kellett szembenéznie az akkor élőknek. A háború, a birodalom széthullása, valamint a spanyolnátha járványa – amely egyik utolsó hullámának az uralkodó is áldozatul esett – próbatétel elé állították annak a kornak az embereit. Hitük és kitartásuk azonban átsegítette őket minden bajon.

Beszédében, Babák László nyugállományú ezredes, a Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalogdandár parancsnoka kitért arra, hogy a király őszintén szerette és becsülte népünket, magyarul éppen olyan jól beszélt, mint németül. IV. Károly hazaszeretete, a haza védelme érdekében tett erőfeszítései példaértékűek – mondta.

A rendezvények végén mindkét helyszínen elhelyezték az emlékezés virágait. A Honvédelmi Minisztérium nevében dr. Tóth Gergely őrnagy, a HM Katonai és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának főtisztje koszorúzott.

GALÉRIA