Kínai harci helikopter kis gondokkal

Meglepő, hogy az 1989-es fegyverembargó ellenére (amelyet jórészt csak a nyugati világ államainak egy része vezetett be) a WZ10 hajtóművei kanadaiak (Pratt & Whitney Canada PT6C-67Cs), közvetve pedig amerikai technológián nyugszik. A kanadai cég azzal magyarázkodik, hogy a hajtóműveket egy kifejlesztendő új civil szállítógéphez szállították.

A magyarázat abban rejlik, hogy ezeket a hajtóműveket kettős célúnak sorolták be (katonai, civil), így eladásuk teljesen legális. Arról ne is beszéljünk, hogy az embargó gyakorlatilag már halott.
A hajtóműveket a Pratt & Whitney kanadai leányvállalata szállította, ám az amerikai anyavállalatra feltehetőleg nehezedő politikai nyomás miatt a jövőben nem adnak el több ilyen típusú hajtóművet Kínába. Ezzel a kínai WZ-10 helikopterprogram valószínűleg pár éves késést kénytelen elszenvedni, hiszen vagy más hajtóművet kell beszerezni, s ezzel az egész típust át kell tervezni, vagy kínai mérnökök megpróbálnak a jelenlegi hajtómű „lemásolásával" újat kifejleszteni (mint ahogy ezt a például az orosz AL-31FN hajtómű esetében is tették – bár a másolt változat, a WS-10A sok tekintetben nem éri el az orosz hajtómű jellemzőit).

A helikopter kialakítása – nyilván a Eurocopter szerepének köszönhetően – a nyugati formavilágot idézi. A gép elsődleges feladatköre közé páncélosok elhárítása tartozik, ám feltehetőleg légi célok ellen is alkalmazható. Ennek megfelelően a szárnycsonkok alatti négy függesztési pontra összesen tizenhat rakéta szerelhető. Szóba a HJ-9 rakéta jöhet (amely teljesítményében nagyjából az amerikai TOW-nak felel meg), ám könnyen lehet, hogy HJ-10 rakétákkal (Hellfire-hez fogható) is kompatibilissé teszik. Gépágyújának átmérője egyes források szerint csupán 23 mm, ami manapság már sokszor gyengének bizonyulhat.