Komoly figyelmeztetés a jelennek
„Hazánknak nem volt ereje ahhoz, hogy megőrizze szuverenitását”
Szöveg: Navarrai Mészáros Márton | Fotó: Pintér Ákos | 2024. november 11. 16:00„A Magyarország katonai birtokbavétele, 1944-1945 munkacímet viselő adatbázis létrehozása az első és a második világháború veszteségi listáinak, a Gulágra elhurcoltak jegyzékeinek vagy a magyar ezredek adatainak közzétételéhez hasonlóan régi adósságot törleszt” – fogalmazott dr. Töll László ezredes, katonai identitásért felelős miniszteri biztos az adatbázis megalkotásáról szóló sajtótájékoztatón, a Magyar Nemzeti Levéltár budavári főépületében, november 11-én, hétfőn.
Dr. Töll László ezredes ismertette: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a német Szövetségi Levéltár (Bundesarchiv; BArch) közreműködésével készíti el és 2025 őszén publikálja a jelenleg Magyarország katonai birtokbavétele, 1944–1945 munkacímet viselő adatbázist. „Lassan elköszön tőlünk az a nemzedék, amelynek saját személyes körében megélt történelem volt a második világháború: egy-egy eseménysor, egy-egy tragédia, amely életre szólóan változtatta meg az emberek, a családok és a települések életét. Ezekből a történetekből – emberek, családok, települések históriája – áll össze hazánk története” – fogalmazott.
A katonai identitásért felelős miniszteri biztos elmondta: a kommunizmus nem tette lehetővé a szisztematikus kutatást, mert a megszálló szovjet csapatok dicsőségén kívül semmi nem volt érdemleges a rendszer számára.
„A rendszerváltoztatás óta eltelt időszak erőfeszítései után most jutottunk el oda, hogy egyben láthassuk, mi történt minden egyes hazai településen, mit mutat a kutatható adatok által megismerhető tudományos igazság” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az adatok alapján a lakosság megtalálhatja szűkebb lakóhelyének sokszor elhallgatott múltját.
„Ez az adatbázis, bármennyire is a múltról szól, a jelennek küldött figyelmeztetés. Kiolvasható belőle, milyen tragédiával járt Magyarország számára, hogy két világhatalom háborújában, két istentelen és embertelen diktatúra malomköve között morzsolódott fel szabadsága és vált csatatérré az ország. Hazánknak, a közép-európai nemzetekhez hasonlóan, nem volt elég ereje ahhoz, hogy megőrizze szuverenitását és megvédelmezze polgárait a harcok pusztításaitól és a deportálásoktól” – szögezte le dr. Töll László ezredes, aki szólt arról is, hogy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egykori parancsnokaként dr. habil. Szabó Csaba főlevéltárossal, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával együtt kezdték el a program alapjainak kidolgozását.
A Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója – dr. Számvéber Norbert alezredessel, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár igazgatójával közösen tartott – előadásában hangsúlyozta: 1944 kora ősze és 1945 kora tavasza közötti időszak a második világháború kiemelten tragikus periódusa.
„A hazai hadtörténelmi kutatás a mai napig adós a hazánk területén található 3145 település egységes szempontok alapján összegyűjtött háborús adataival, mivel csupán 1363 település esetében ismerjük a katonai birtokbavétel időpontját” – tette hozzá dr. Számvéber Norbert alezredes.
Dr. habil. Szabó Csaba intézményvezető elmondása alapján a nemzetközi horizontú kutatási projekt a német Szövetségi Levéltár és az Amerikai Nemzeti Levéltár (NARA) bevonásával és orosz korabeli iratok felhasználásával valósul meg.
„A feltárt adatokat végül interaktív térképen is meg kívánjuk jeleníteni. Ezeken a harccselekmények helyszínének koordinátáihoz kötjük az adatokat, például a harctevékenység időpontjait, a szembenálló harcoló felekre és az áldozatokra vonatkozó információkat” – tette hozzá.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a „nemzet intézményes memóriája”, a Magyar Nemzeti Levéltár 1990 után a nagyközönség számára is kilépett a reflektorfénybe. „A kárpótlási anyagok megnyitásával és hozzáférhető tételével, majd a mindenki számára nyitott hadifogoly-adatbázis létrehozásával már nem csupán egy szűk szakmai kör számára vált realitássá a levéltári anyagok megismerése és használata” – húzta alá, kiemelve, hogy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közös vállalást történelmi léptékűnek tartja.
Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy munkájukat az informatikai szektor is aktívan segíti: „napjainkban már a levéltárak digitális átállása zajlik, ebben a mesterséges intelligencia (MI) használata megkerülhetetlen, hiszen sok adatbázisunkat már ennek segítségével tudjuk feldolgozni”.
