Koszorúzás a gyulai Honvédtiszti Emlékhelyen

A Honvédelmi Minisztérium részéről koszorút helyezett el dr. Töll László katonai identitásért felelős miniszteri biztos. Gyula város önkormányzatának képviseletében dr. Görgényi Ernő polgármester, Alt Norbert és Kónya István alpolgármesterek koszorúztak. Az emlékműnél fejet hajtott dr. Kovács József, Békés megye 3. számú választókerület országgyűlési képviselője, valamint további vármegyei és városi intézmények és civil szervezetek képviselője.

Dr. Töll László beszédében felidézte aradi hőseink katonai méltóságát és emberi tartását. Harcukat és mártíromsággal végződő példás hőstetteiket összekötötte ezeréves hadtörténelmünk számos olyan eseményével, amikor a nemzetet a katonai erények, a „kard ereje” tartotta meg. Emlékeztetett rá, hogy ugyan az aradi vértanúk kivégzése közös történelmünk szomorú pillanata, de a látszólag esélytelen harc elől sem hátráló magyar katonák véráldozata nem volt eredménytelen. Évszázadok óta, a tatár, a török, a császáriak, az oroszok szembetűnő túlereje ellenére is felvállalt harc tette a magyarságot katonanemzetté.

A megemlékezésen a Békés Vármegyei Károlyi Huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület katonai hagyományőrzői díszsortűzzel emlékeztek hőseinkre. Az idén március 15-én Kossuth díjban részesült Misztrál Együttes és Czitor Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze közös emlékműsora a dal és a líra eszközeivel idézte a gyulai közönség elé a 175 évvel ezelőtti sorsfordító napot.

Gyula különlegesen jelentős helyszínként írta be magát a kivégzett 1848/49-es mártír magyar katonák történetébe, hiszen a Világost követő fegyverletételeket és Arad várának feladását követően orosz cári fogságba esett magyar tiszteket, közel 1400 főt e városba gyűjtötték össze. Az oroszok által „tisztes fogságban” tartott és a gyulai polgárok által a háborús helyzet ellenére, a lehetőségekhez képest példás ellátásban és szembetűnő barátságban részesített foglyokat 1849. augusztus 24-én vette át az odaérkező osztrák császári alakulat. A császáriak ekkor kötelezték honvédtisztjeinket oldalfegyvereik átadására.

A legújabb kutatások szerint a gyulai polgárok körében összesen tíz, később kivégzett vértanunk töltött el aradi fogsága előtti utolsó napjait. 1988-ban közel 40 pályamű közül bizottság választotta ki Máté István szobrászművész tervét, amelynek alapján a gyulai fegyverlerakás helyszínéhez közeli szoborkompozíciót 1989. augusztus 22-én Pozsgay Imre államminiszter avatta fel, majd 1990. október 6-án Für Lajos honvédelmi miniszter tartott itt első alkalommal vértanúkra emlékező beszédet.