A balti országok megnövelik a NATO légi járőrözésére fordított összeget

A balti országokban a Krím félsziget Oroszország által végrehajtott bekebelezése és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás óta növekvő aggodalommal figyelik az ukrajnai konfliktust. Sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Észtországban, Lettországban vagy Litvániában is be fog avatkozni.

Az észak-atlanti szövetségnek idén több mint száz alkalommal kellett felemelnie a térségben állomásozó vadászgépeit, hogy célként befogják, azaz egy ideig kísérjék az orosz harci gépeket a Baltikum felett. Ez a szám 50 százalékkal magasabb, mint 2013-ban.

A NATO-gépek hétfőn egy huszonnyolc orosz harci repülőgépből, köztük atomfegyver célba juttatására alkalmas hadászati bombázókból álló köteléket észleltek a Balti-tenger fölött, a lett határ közelében. Egy nappal később egy orosz repülőgép megsértette Észtország légterét.

Raimonds Vejonis lett védelmi miniszter sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a történtek fordulópontot jelentenek. Észt kollégája, Sven Mikser pedig „szükségtelennek és provokatívnak" nevezte a hasonló berepüléseket.

A három balti ország arról állapodott meg pénteken, hogy évi 3-3 millió euróval fognak hozzájárulni a NATO légi járőrözéséhez.

Vejonis attól tart, hogy országát újabb provokációk fogják érni Oroszország részéről januárban, amikor Lettország átveszi az Európai Unió soros elnökségét. „Meg vagyok győződve arról, hogy újabb kísérleteknek lehetünk majd szemtanúi, amelyekkel rossz színben akarják feltüntetni az országot és annak vezetőit. Ezzel számolnunk kell, és mi erre felkészülünk" − mondta a miniszter.