Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A NATO nem avatkozik be Szíriában és támogatja Koszovó és Szerbia közeledését

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2013. június 8. 20:36

A NATO-erők európai vezetője június 7-én, pénteken Pristinában megerősítette, hogy a NATO nem avatkozik be a szíriai konfliktusba. Egyben támogatta a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló brüsszeli megállapodás megvalósítását.

Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO-erők európai főparancsnoka sajtóértekezletén aggodalmát fejezte ki a 2011 óta zajló szíriai fegyveres konfliktus miatt, de elmondása szerint a NATO jelenleg nem tervez semmilyen missziót az országba. Mindamellett utalt arra, hogy a katonai szervezet nem hagyja magára egyik fontos tagját, Törökországot, hiszen év elején Patriot rakétákat telepített a szíriai-török határ közelébe.

A tábornok májusi kinevezése óta először látogatott Koszovóba. Itt kifejtette, hogy a NATO elkötelezett a Szerbia és Koszovó viszonyát stabilizáló, április 19-i brüsszeli megállapodás mellett, melynek megvalósítása jelentősen növelné a térség biztonságát. Hozzátette, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálása érdekében a katonai szervezet segíti a biztonságos környezet megteremtését és a mozgásszabadság biztosítását. A NATO 1999 óta békefenntartó erőket állomásoztat Koszovóban.

Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök Brüsszelben az EU közbenjárásával 2013. április 19-én megegyezett a kapcsolatok rendezéséről, aminek egyik akadálya az észak-koszovói helyzet volt, jelesül az, hogy a Belgrád anyagi és politikai támogatását élvező térség gyakorlatilag nem tartozott Pristina fennhatósága alá. Az Európai Unió a brüsszeli megállapodást jelölte meg annak feltételéül, hogy kitűzze a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, míg Koszovó azt reméli, hogy ezek után stabilizációs és társulási megállapodást köthet Brüsszellel.

Szerbia és Koszovó dolgozik a közös megvalósítási terven, eddig azonban nem sikerült dűlőre jutniuk. Szerb politikusok úgy vélik, a késlekedés oka, hogy a két fél eltérően értelmezi a kormányfők áprilisi brüsszeli megállapodásában foglaltakat. A megállapodást több szerbiai és koszovói városban is tiltakozások követték.