A NATO-tagság ellen tüntettek Montenegróban

A megmozdulást orosz- és szerbbarát ellenzéki pártok kezdeményezték. A résztvevők orosz és szerb zászlókat lengettek, és a Putyin szerb, illetve az Oroszország Anyácska jelszavakat skandálták. A tüntetők követelték, hogy írjanak ki népszavazást a katonai szövetséghez való csatlakozásról.

Az Új Szerb Demokratikus Párt elnöke, Andrija Mandic kijelentette: amennyiben a parlament népszavazás nélkül dönt a csatlakozás mellett, az polgárháború szélére sodorhatja az országot.

A NATO december elején hívta meg hivatalosan Montenegrót, hogy csatlakozzon hozzá teljes jogú tagországként. A Szerbiától 2006-ban elszakadt, mintegy 600 ezer lakosú s mindössze kétezer fős katonasággal rendelkező Montenegró csatlakozása diplomáciai források véleménye szerint legkésőbb másfél éven belül megtörténhet.

A NATO keleti irányú bővítését a saját biztonsága elleni fenyegetésnek tekintő Oroszország számos alkalommal tiltakozott az egykori jugoszláv köztársaság NATO-felvétele ellen, a meghívást követően pedig „válaszlépéseket" helyezett kilátásba.

Október eleji felmérés szerint a csatlakozás kérdése megosztja a montenegrói közvéleményt, a lakosságnak mindössze 50,2 százaléka támogatja a tagságot. A helyiek egy része ugyanis a koszovói háború alatti, 1999-es NATO-bombázások miatt súlyos fenntartással viszonyul az Észak-atlanti Szövetséghez. Másrészt Montenegróban jelentős Oroszország befolyása, évente több százezer orosz látogat az országba.

A Nyugat-Balkán országai közül eddig Horvátország és Albánia vált a NATO tagjává. Montenegró még 2003-ban, a Szerbiával közös jugoszláv konföderáció tagjaként csatlakozott a NATO békepartnerségi programjához. Függetlenségének 2006-os kikiáltását követően megerősítette részvételét a programban, majd 2009-ben úgynevezett cselekvési tervet kapott Brüsszeltől a NATO-csatlakozási feltételek teljesítésének segítésére.