A walesi döntések megvalósításáról egyeztetnek a NATO védelmi miniszterei

Egy neve mellőzését kérő diplomata tudatta, hogy a walesi csúcson született döntések közül az úgynevezett készültségi akcióterv szerepel majd kiemelt helyen a védelmi miniszterek napirendjén. A végső cél, hogy a NATO villámgyorsan, ha kell, 48 órán belül jelentős erőket tudjon mozgósítani. A szövetség ezt úgy szeretné ütemezni, hogy a következő, a jövő évi varsói csúcstalálkozóra készen álljon az ehhez szükséges háttér, a csúcs után pedig elkezdhessenek felállni a NATO-zsargonban NFIU-nak nevezett összhaderőnemi parancsnoki koordinációs központok (NATO Forces Integration Unit). Ezek elsődleges feladata lesz annak biztosítása, hogy a rendkívül gyorsreagálású erők fogadására készek is legyenek a tagállamok. Elsőként hat tagállam, a balti országok mellett Lengyelország, Románia és Bulgária jelezte, hogy szívesen látná ilyen központok telepítését.

Egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú NATO-tisztviselő az MTI-nek azt erősítette meg, hogy Magyarország mérlegeli, kérje-e ilyen koordinációs egység felállítását. Ha létrejön egy ilyen egység, az korábban nem létező, új NATO-jelenlétet jelentene Magyarországon.

Egy neve mellőzését kérő NATO-forrás közölte: ezeknek a nagyon gyors reagálási képességnek a kifejlesztése az elkövetkező hónapok és évek legfontosabb feladata.

Szintén Walesben született formális döntés a Grúziának nyújtandó intézkedéscsomagról. A védelmi miniszterek várhatóan elismerik majd Grúzia hozzájárulását a NATO nemzetközi akcióihoz, hiszen például Tbiliszi az előző afganisztáni küldetésben is jelentős szerepet vállalt. Grúzia pedig az év elején induló Eltökélt Támogatás kódnevű, kiképző, támogató, tanácsadó misszió második legnagyobb hozzájárulója. Emellett megerősítik majd a bukaresti csúcson tett ígéretet, hogy Grúzia NATO-tag lesz, ha teljesíti a csatlakozás feltételeit. A Tbiliszi számára megítélt csomag célja az ország védelmi képességeinek fejlesztése, Grúzia pedig komoly erőfeszítéseket tett ennek érdekében.

Még az idén megnyílhat az országban a NATO-grúz közös kiképző központ, amellyel a szövetség eddig nem létező, új, állandó jelenlétet biztosítana Grúziában néhány tucat tanácsadó formájában.

„Tetszik vagy nem tetszik Oroszországnak, ez Grúzia kérése volt, és megtette a szükséges előkészületeket" – húzta alá egy NATO-forrás, aki azt is elmondta: közös gyakorlatok is lesznek, és ez egyáltalán nem Oroszországról szól. A névtelenséget kérő diplomata elmondta azt is, hogy a NATO szeretné bátorítani a reformfolyamatokat az országban, mindenekelőtt belügyi és igazságszolgáltatási téren, mert jó lenne, ha Tbiliszi még a látszatát is kerülné annak, hogy az országban akár csak egyetlen politikailag motivált eljárás is folyik.

Több forrás is aggasztónak nevezte ugyanakkor, hogy Oroszország lopakodva ugyan, de integrálni, bekebelezni látszik Abháziát és Dél-Oszétiát.

Egy szintén név nélkül nyilatkozó diplomata rámutatott, hogy nem sikerült konszenzust kialakítani a kérdésben, így ezúttal nem ül össze külön a NATO-Ukrajna Bizottság, Ukrajna hivatalosan nem szerepel a napirenden. A forrás elmondta, hogy a NATO óvatos, ugyanis az oroszok szándéka egyelőre ismeretlen, az ukránok viszont katonailag nem tudják fenntartani a helyzetet, amely már most is rosszabb, mint szeptemberben, amikor a minszki megállapodást aláírták. Heves harcok folynak, az ukrán haderő napi szinten hiánnyal küzd, miközben az ország költségvetése fenntarthatatlan.

„Gyakorlatilag honvédő háború zajlik" – vélekedett egy forrás, rámutatva: az okozott némi meglepetést, hogy Oroszország képességei az elmúlt tíz évben milyen ütemben fejlődtek, ugyanis Murmanszktól Gibraltárig képesek jelen lenni. Ám kérdéses, hogy Moszkva meddig tudja ezt fenntartani.

„Oroszország katonai doktrínája az átláthatóság és a megnyugtatás helyett a megtévesztésen és a kétértelműségen alapul. Ezt láthatjuk a hibrid hadviselésben" – húzta alá egy magas rangú NATO-tisztviselő, nyomatékosan aláhúzva: ami Ukrajnában történik, azt nem a NATO szervezte, tervezte és mozgatja, hanem Oroszország küldött katonákat, nehézfegyvereket egy független szuverén állam területére. Kijelentette azt is: a NATO nem küld fegyvereket Ukrajnába, erre a szervezetnek lehetősége sincs, hanem a tagállamoknak külön-külön szuverén joguk határozni erről.

„Minden, amit a NATO tesz, védelmi célú, arányos, és összhangban áll nemzetközi kötelezettségeinkkel" – hangoztatta a NATO-tisztviselő.