Aggodalom övezi Izrael tervezett lépéseit

Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban Guterres arra az álláspontra helyezkedik, hogy a megszállt palesztin területek bekebelezése nem csak a nemzetközi jogot sértené, de a térség destabilizációjához is hozzájárulna. „Az annexió ellehetetlenítené azt, ami szerintem szükséges, a kétállami megoldást, amelyben az izraeliek és a palesztinok együtt élhetnének békében, egymást tisztelve, és garantálva egymás biztonságát" – fogalmazott António Guterres. „Remélem, hogy a józan ész hangja, amelyet nem csak én képviselek, hanem visszhangzik szerte a világban, meghallgatásra talál Izraelben, és július elsején nem lesz annexió" – tette hozzá a politikus.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa június 24-én, szerdán tárgyal a Közel-Keletről. Izrael a leendő palesztin állam nagyobb részének szánt Ciszjordánia mintegy 30 százalékára tervezi „kiterjeszteni szuverenitását" összhangban azzal a tervvel, amelyet Donald Trump amerikai elnök kormánya dolgozott ki a közel-keleti konfliktus rendezésére. A palesztinok és az arab országok is elutasítják a javaslatot. Az Izraelben létrejött nagykoalíciós megállapodás értelmében Benjámin Netanjahu július elsején kezdheti meg az annexió előkészítését az Egyesült Államokkal egyeztetve. A BT ülésén Guterres mellett az Arab Liga főtitkára is felszólal, és a tanács francia soros elnöksége szerint mintegy féltucat külügyminiszter is jelezte részvételi szándékát. Ott lesz a palesztin diplomácia vezetője és az izraeli ENSZ-nagykövet is.

Izrael 1967-ben, az úgynevezett hatnapos háborúban foglalta el Ciszjordániát, ahol azóta több tucat zsidó telep épült, amelyeken mintegy félmillió ember él, de ezeket a területeket a nemzetközi jog nem ismeri el Izrael részeként, a telepeket pedig a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja a nemzetközi közösség jelentős része. A tervezett kétállami megoldás értelmében a leendő palesztin állam az 1967-ben elfoglalt Ciszjordánia és a Gázai övezet területén jönne létre.