Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Áldozatok ezreit azonosították

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. július 8. 16:31

Az egykori kínai főváros, a délnyugat-kínai Csungking több mint 70 évvel ezelőtti japán bombázásainak 2660 áldozatát azonosították kínai történészek – közölték hétfőn, a második kínai-japán háború kitörésének 77. évfordulóján.

A napokban megkezdték az elítélt japán háborús bűnösök egykori vallomásainak nyilvánosságra hozatalát is.
Pan Hszün, a csungkingi egyetem történész professzora beszámolt arról, hogy sikerült összeállítaniuk az első listát az áldozatok nevével, életkorával és haláluk helyszínével, illetve időpontjával. Történelmi feljegyzésekből azt állapították meg, hogy az 1939 és 1941 közötti légitámadásokban a Kuomintang-kormány által a háború idejére fővárosnak kijelölt Csungkingban és környékén több mint 30 ezren vesztették életüket vagy sebesültek meg.
A kutatás 2007-ben kezdődött és a szakemberek több mint 10 ezer archív dokumentumot vizsgáltak meg helyben, a szomszédos Szecsuan tartományban, Nanking városban, illetve Tajvanon, ahová a Kuomintang-kormány 1945 után menekült. A kutatók folytatják munkájukat, hogy egy minél teljesebb körű, kapcsolódó adatbázist hozhassanak létre.

Kína csütörtökön olyan japán háborús bűnösök vallomásának a nyilvánosságra hozatalába kezdett, akiket a második világháború után katonai bíróság elé állítottak és elítéltek. Az állami archívumok központi hivatala weboldalán negyvenöt japán katona kézzel írt vallomását teszik elérhetővé, a dokumentumokból naponta egyet töltenek fel a világhálóra, a japán nyelvű eredeti szöveg mellett kínai és angol fordításban.
Hétfőn Nagasima Cutomu vallomása volt soron, aki az 1942 és 1945 közötti időszakban dandárparancsnoki beosztásban harcolt. A parancsnoksága alatt álló csapatok 15 csatában 1660 katonát és 970 polgári személyt öltek meg, 2220 lakóházat gyújtottak fel. Az emberölés számos és kegyetlen formáját alkalmazták: bajonettel leszúrtak, feldaraboltak, lefejeztek, felrobbantottak, felakasztottak és gázkamrába is küldtek embereket.
A sajtóbeszámolók utalnak rá, hogy a háborús emlékekhez kapcsolódó kezdeményezéseknek azért érzik szükségét Kínában, mert a japán kormányfő és jobboldali politikusok tagadják a japánok Kínában elkövetett háborús bűncselekményeit.

Kínában 1950 és 1956 között 1109 feltételezett háborús bűnöst tartottak fogva, de túlnyomó többségüket csak kisebb súlyú cselekményekkel vádolták és elengedték. Csupán 45 került bíróság elé, az ő vallomásaik közzétételét kezdték meg. Átnézik azonban a bírósági tárgyalást megúszó vádlottak vallomásait is, és a tanulságosabbakat azok közül is felteszik a világhálóra.
A kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang hétfőn Angela Merkellel közös sajtóértekezletén is emlékezésre szólított fel. Mint mondta, a jövő kezdetének és a békének a történelmi leckék észben tartása a záloga.
Japán 1931 szeptemberében foglalta el Északkelet-Kínát, de a teljes körű megszállás, a totális háború 1937. július 7-ével kezdődött. Ekkor a japán hadsereg nagy erőkkel vette ostrom alá a Pekingbe vezető útvonal egyik fontos, kínai kézen lévő pontját Vanping településnél.

A Kína feletti teljes uralom megszerzéséért Japán lényegében hadüzenet nélkül folytatott háborút, amely végül 1945 szeptemberében Japán kapitulációjával végződött.