Ankara, amint lehet, feloldja a rendkívüli állapotot

A rendkívüli állapot érvényben marad, amíg a helyzet nem „normalizálódik teljes mértékben", de Ankara addig is mindenben együtt fog működni az Európa Tanáccsal – közölte az ülést követő sajtótájékoztatóján a török diplomácia vezetője.

„Megértem, hogy aggódnak. A fenyegetés viszont még nem szűnt meg teljesen" – mondta Cavusoglu, aki szerint „kénytelenek voltak" elrendelni a rendkívüli állapotot annak érdekében, hogy megszabaduljanak a puccs megszervezésével vádolt, amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmától, amely az „államgépezet minden szegletébe beszivárgott".
Felszólalásában a külügyminiszter elismerte, hogy a tisztogatások során követtek el hibákat a hatóságok, nagyjából háromezer felfüggesztett vagy kirúgott állami alkalmazottat azonban azóta visszahelyeztek az állásába.

Törökország kormánya október 3-án kilencven nappal meghosszabbította a rendkívüli állapotot, amelyet július 20-án, a kudarcot vallott katonai államcsínykísérlet után öt nappal vezettek be.

Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa múlt héten felszólította Ankarát, hogy a lehető legsürgősebben térjen vissza a rendes ügymenethez.
A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat nem számítva közel 250 ember halt meg, mintegy kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 100 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el, és több tízezer embert vettek őrizetbe.

A Recep Tayyip Erdogan török államfő egykori szövetségeseként, mai esküdt ellenségeként számon tartott Fethullah Gülen elítélte a történteket és tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.