Ankara: tűz alá vették a szíriai kormányerők több mint 200 hadállását

A miniszter Hatay tartományban, a török-szíriai határon található parancsnoki központban úgy nyilatkozott, hogy a válaszcsapásban légi járművek, köztük fegyveres drónok és a tüzérség egységei vesznek részt. Arról számolt be, hogy „ártalmatlanították" a damaszkuszi kormánycsapatok 329 katonáját, 23 tüzérségi állását, 23 harckocsiját, 10 páncélozott gépjárművét, öt helikopterét, öt lőszerszállító teherautóját, három lőszerraktárát, egy parancsnoki épületét, továbbá egy SA-17 és egy SA-22 típusú légvédelmi rendszerét. Hozzátette: a válaszcsapás a tervnek megfelelően folytatódik.

A miniszter a drónok szíriai mozgásának lehetőségeire nem tért ki. Idlíb légtere a damaszkuszi rezsimmel szövetséges orosz erők ellenőrzése alatt áll. Akar egyúttal visszautasította az orosz védelmi tárca azon pénteki közlését, miszerint a csütörtökön elesett török katonák Szíriában ellenzéki fegyveresek egységeinek tagjai voltak, amikor a szíriai kormányerők tüzébe kerültek Idlíb tartományban. Azt állította, hogy a török egységek körül nem volt semmilyen fegyveres csoport, amikor a támadás érte őket. Hangsúlyozta: a támadás annak ellenére következett be, hogy Ankara a török egységek pozícióiról előre egyeztetett a terepen tartózkodó orosz illetékesekkel, és annak dacára folytatódott, hogy az első lövést követően a török fél újra figyelmeztette őket.

Mindazonáltal a török álláspont szerint a török katonák légicsapásokban vesztették életüket, és nem szárazföldi tűzharcban. Az orosz védelmi minisztérium közleményében tagadta, hogy légiereje csapást mért volna a környékén. Ezzel párhuzamosan az NTV török hírtelevízió pénteken szintén az orosz védelmi tárca egy közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy Moszkva állítása szerint szíriai harci gépek hajtottak végre csapásmérést ott, ahol török katonáknak nem kellett volna lenniük. Akar nyomatékosította: a légicsapások során még mentőegységeket is találat ért.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő pénteken kiadott írásos közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a török hadsereg nemcsak Idlíbben, hanem Szíria „más térségeiben" is lőtte a szíriai célpontokat. Törökország az úgynevezett mérsékelt felkelőket, míg Oroszország a damaszkuszi rezsimet segíti a szíriai konfliktusban. Az utóbbi hetekben igencsak kiéleződtek az ellentétek Ankara és Moszkva között, miután a felkelők utolsó bástyájának számító Idlíb tartományt a kormányerők az orosz légierő támogatásával egy átfogó offenzíva keretében vissza akarják szerezni. Ráadásul februárban a török hadsereg és a szíriai kormányerők között számos alkalommal közvetlen harcok is kitörtek Idlíbben.

Ankara, miközben folyamatosan küldte az erősítést a térségbe, megfigyelőállásai és polgári célpontok elleni támadásokkal vádolta a szíriai csapatokat és szövetségeseiket, és azt követelte Damaszkusztól, hogy vonja vissza erőit, különben a török hadsereg szorítja vissza őket. Az orosz fél ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a szíriai hadsereg a militánsok támadására válaszolt.