Arab Liga: A Hezbollah terrorszervezet

„Az arab külügyminiszterek tanácsa úgy határozott, hogy terrorszervezetként tekint a Hezbollahra" – áll a MENA jelentésében.

A pénteki fejlemények mindössze kilenc nappal követik az Öböl Menti Együttműködési Tanács hasonló lépését. A Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő tanács akkor azzal indokolta a döntést, hogy a síita nagyhatalom, Irán támogatását élvező Hezbollah fiatalokat toboroz terrorakcióihoz, fegyvereket és robbanószereket csempészik, zűrzavart és erőszakot gerjeszt az öböl menti országokban, illetve Jemenben, Szíriában és Irakban.

Az Arab Liga mostani döntéséről egyelőre annyit tudni, hogy Libanonon és Irakon kívül csaknem az összes tagállam támogatta azt, Algéria tartózkodott. A nap folyamán már kiszivárogtak olyan hírek, amelyek szerint az Iránnal szövetséges, többségében síita vezetésű Irak külügyminiszterének beszéde alatt a szaúdi külügyminiszter vezette küldöttség kivonult a tárgyalóteremből, mert Ibráhím el-Dzsafari védelmébe vette a Hezbollahot. „…a Hezbollah megvédte az arabok méltóságát, ezért aki terrorizmussal vádolja, az maga terrorista" – közölte az iraki diplomácia vezetője.

Az arab világot reprezentáló testület belső viszályai az iszlám két fő vonulatát, a síitákat és a szunnitákat megosztó törésvonal mentén zajlanak, és a régió két nagyhatalma, a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia közti állandó hatalmi harc fényében értelmezendőek. A liga pénteken azzal vádolta Iránt, hogy a perzsa állam a Szaúd-Arábiában és Bahreinben élő síitákat a szunnita uralkodóházak elleni felkelésre bujtogatja.

Az Irán támogatta Hezbollah az egyetlen olyan libanoni milícia, amely az 1990-ben véget ért, 15 éven át pusztító polgárháborúból kikerülve megtarthatta a fegyvereit, és sokan erősebbnek tartják a kormányerőknél. A síita szervezet ezen túl a libanoni belpolitikának is meghatározó szereplője és tagja a 2014-ben alakult egységkormánynak.

A Hezbollah és Szaúd-Arábia között az utóbbi időben felerősödött ütésváltás megkeserítette Bejrút és Rijád viszonyát, s ennek egyik jeleként a szunnita monarchia két hete befagyasztotta a libanoni biztonsági erőknek szánt évi 4 milliárd dollárnyi (mintegy 1100 milliárd forint) katonai segélyeket. Szaúdi tisztségviselők mindezt azzal indokolták, hogy Libanon nem állt a monarchia mellé Iránnal szemben.