Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Ashton: Az EU képes kell legyen katonai beavatkozásokra

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2013. szeptember 5. 18:19

Az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelme ellátásában, és képessé kell válnia arra is, hogy katonai beavatkozásokat hajtson végre – írta Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy jelentésben, amelyet szeptember 5-én, csütörtökön és pénteken Vilnusban fognak vitatnak meg az unió védelmi miniszterei.

Ahhoz, hogy az Európai Unió meg tudja védeni érdekeit, hozzá kell járulnia a nemzetközi biztonsághoz és válságkezeléshez, és képesnek kell lennie erőt alkalmazni. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy határozottan fellépjen, lehetőség szerint partnerekkel együtt, de szükség esetén akár függetlenül, közvetlen beavatkozásokon keresztül, elsősorban saját közvetlen szomszédságában. Az EU-nak a jog uralmán alapuló nemzetközi rend melletti kiállását komolyan vehető, megfelelő civil és katonai képességekkel kell támogatni – írta Ashton a jelentésben.

Az anyag figyelmeztetett arra, hogy miközben a kontinens védelmében eddig komoly szerepet vállaló Egyesült Államok az ázsiai térségbe helyezi át katonai erőit, addig a pénzügyi válság miatt az európai hadseregek – bizonyos területeken amúgy is hiányos – képességei romlanak, a nemzetközi biztonsági helyzet pedig nem javul. Európának figyelembe kell vennie ezeket a geostratégiai fejleményeket – érvelt a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.

Ashton azt is leszögezte, hogy az EU biztonságpolitikájának a hadi kapacitások mellett más aspektusait is fejleszteni kell. Ide tartozik a fejlesztési- és segélypolitika, valamint a rendőri és igazságügyi intézményrendszer kiépítésének segítése az erre rászoruló országokban. Ilyen feladatokat az EU egyébként Szomáliában, Maliban, Afganisztánban és Koszovóban is ellátott és ellát.

A főképviselő azt is felveti a vitairatban, hogy mielőbb rendezni kell az EU egy évtizede felállított, de soha be nem vetett gyorsreagálású erőinek helyzetét. Emellett a közös védelmi politika finanszírozását, valamint a mintegy 730 ezer embert foglalkoztató, évi 172 milliárd eurós forgalmat bonyolító európai védelmi ipar megerősítését illetően is lépéseket sürgetett. Többek között azt javasolta, hogy az európai nemzetek – amelyek évente mintegy 190 milliárd eurót költenek védelemre – hangolják össze hadi kiadásaikat a források hatékonyabb felhasználása érdekében.

A jelentés és a csütörtöki-pénteki vilniusi informális ülés a december 19-20-án esedékes biztonságpolitikai EU-csúcs előkészítésének tekinthető.

Vilniusban egyébként brüsszeli források szerint a szíriai helyzet is napirenden lesz.