Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az ukrajnai helyzetet tekinti át hétfőn a NATO-Oroszország Tanács

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. június 2. 9:32

Az ukrajnai helyzetet tekinti át június 2-ai hétfői, nagyköveti szintű brüsszeli ülésén a NATO-Oroszország Tanács, amelyet most először hívtak össze azóta, hogy márciusban az atlanti szövetség befagyasztotta kapcsolatait Moszkvával az agresszív ukrajnai orosz beavatkozás miatt.

A NATO elítélte, a nemzetközi jog egyértelmű megsértéseként bélyegezte meg a Krím félsziget orosz bekebelezését, valamint határozottan felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjék a Kelet-Ukrajnát fenyegető lépésektől.

Oroszország mintegy 40 ezer katonát vont össze az ukrán határ közelében.
Az elmúlt napokban a nyugati hírszerzés először jutott arra a következtetésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem csupán állítja az orosz erők visszavonását, hanem az részlegesen meg is történt, illetve meg is kezdődött ezen erők mintegy kétharmadának a visszavonása. Ez a tény tette lehetővé, hogy ismét összehívják a tagállamok NATO-nagyköveteiből és az orosz NATO-nagykövetből álló NATO-Oroszország Tanács ülését.

A nagyköveti szintet illetően az atlanti szövetség korábban sem hozott az oroszokkal folytatott párbeszédet befagyasztó döntést – ezt csak a nagyköveti szint alatti egyeztetésekre vonatkozóan mondták ki -, de mindeddig túl feszült volt a kelet-ukrajnai és az Ukrajna körüli helyzet ahhoz, hogy a nagykövetek leüljenek egymással.

Május 25-én Ukrajnában megtartották az elnökválasztást, amelyet meggyőző többséggel megnyert Petro Porosenko. Katonai szakértők eközben megjegyzik: az orosz erők hátrébb vonása lélektanilag ugyan kedvező hatású lehet, és az orosz hadsereg közvetlen ukrajnai bevonulásának a veszélyét érezhetően csökkenti is, ám az orosz katonai beavatkozás veszélye ettől még nem szűnt meg, és a kelet-ukrajnai helyzet továbbra is meglehetősen áttekinthetetlen.