Döntött az EU: 450 katona megy Maliba

Az uniós katonák közel fele, mintegy kétszáz fő az afrikai ország hadseregének kiképzését fogja végezni, a többiek pedig a kiképzők biztonságáról gondoskodnak. Az európai kiképzők nem csupán fegyverforgatásra tanítják majd a mali katonákat, hanem tanfolyamon oktatják ki őket a hadviseléssel kapcsolatos, illetve a humanitárius jog előírásaiból is. Szintén része a kiképzésnek a hadvezetési ismeretek oktatása, a parancsnoki struktúrák működtetése.

Uniós forrásból származó előzetes tájékoztatás szerint Magyarország tíz fővel járul hozzá az EU mali missziójához.

Franciaország hetekkel ezelőtt sietett katonai erővel Mali kormányzatának segítségére, miután az ország északi részét uraló fanatikus iszlámista lázadók előre törtek déli irányba. A francia támogatásnak köszönhetően a lázadókat sikerült visszaszorítani, de az északi országrészben a mali hadsereg egyelőre nem lenne képen önmaga fenntartani a biztonságot. A nemzetközi közösség tervei szerint idővel Afrika-közi katonai kontingens segítené Maliban a rendezett viszonyok helyreállítását.

Az uniós külügyminiszterek ülésén az előzetes feltételezések szerint abban a kérdésben volt várható a leghevesebb vita, hogy mi legyen a Szíriával szemben érvényesített, de március elsejével lejáró uniós szankciók – azon belül a fegyverszállítási embargó – jövője.

Az előkészítés során a britek, franciák, illetve olaszok amellett voltak, hogy a szankciókat oldják fel, mert a jelenlegi helyzetben a nyugati országok megkötik saját kezüket, nem tudják segíteni a Bassár el-Aszad szíriai elnök állig felfegyverzett rezsimje ellen harcolókat. Mások – főképpen a skandináv EU-országok – ugyanakkor a fegyverembargó három hónappal való meghosszabbítását javasolták, egyebek közt arra figyelemmel, hogy Lahdar Brahimi, az ENSZ és az Arab Liga Szíria-ügyi különmegbízottja tárgyalásokat szorgalmaz a szíriai ellenzék és a damaszkuszi rezsim „elfogadható személyi összetételű" küldöttsége között.

A brüsszeli találkozóra érkező külügyminiszterek rövid megjegyzéseiből az tűnt ki, hogy jelentős kisebbségben vannak azok, akik fel akarják oldani a fegyverembargót, meg akarják kezdeni a felkelők fegyverrel való ellátását. A várakozó újságíróknak nyilatkozók közül egyedül a brit Willam Hague tartott ki emellett. Ellenezte az embargóoldási terveket, és a békés, tárgyalásos konfliktusmegoldás keresését szorgalmazta Guido Westerwelle német, Michael Spindelegger osztrák, Karel Schwarzenberg cseh, valamint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.

Az MTI uniós forrásból úgy értesült, hogy Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki az Egyesült Államokban találkozott John Kerryvel, az új amerikai külügyminiszterrel, azt tapasztalta, hogy amerikai részről nem szorgalmazzák egyértelműen az embargóoldást és a felkelők felfegyverzését. Ashton szerint az amerikai diplomácia ebben a kérdésben óvatos, álláspontja nem rajzolódik ki markáns egyértelműséggel – közölte az MTI-vel az említett, nevének mellőzését kérő uniós forrás.

Az EU-külügyminiszteri tanácskozáson Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter ismertette azokat az értesüléseket, amelyek azt támasztják alá, hogy a Hezbollah radikális iszlamista szervezetnek köze volt a tavaly Burgaszban elkövetett – a merénylő mellett öt izraeli állampolgár és egy bolgár buszvezető halálát okozó – öngyilkos merénylethez. Az Egyesült Államok és Izrael arra akarja rávenni az EU-t, hogy az vegye fel a Hezbollahot a terrorista szervezetek listájára.

A megbeszélésre érkezve Mladenov úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy Szófia támogatná a Hezbollah terrorlistára vételét. Ezt szeretnék uniós források szerint a britek és a hollandok is, valamint állítólag szintén „nyitottak a gondolatra" a franciák.