Egyiptomi fordulat – a hadsereg egységre és megbékélésre szólít fel

A Facebookon megjelent állásfoglalásban a hadsereg vezetői hangsúlyozták, hogy a fegyveres erők és a biztonsági szervek biztosítani kívánják a nemzeti megbékélést, a konstruktív igazságszolgáltatást. Felszólították az egyiptomiakat, hogy a vég nélküli bosszú elkerülése érdekében kerüljék a Muzulmán Testvériség irodái elleni támadásokat.

A közlemény a tüntetési, illetve gyülekezési jog biztosítása mellett foglalt állást, de figyelmeztetett arra is, hogy kerülni kell az említett joggal való „visszaélést".

„A békés tiltakozás, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt olyan jog, amely valamennyi egyiptomit megillet" – hangoztatták a katonai vezetők, akik ezt a „dicsőséges forradalom" egyik legfontosabb vívmányának nevezték.

Ugyanakkor hozzáfűzték: az említett jogok indok nélküli, túlzó alkalmazása negatív következményekkel járhat. A közlemény ennek kapcsán az utak blokádjára, a hivatalos intézmények és a közszolgáltatások akadályozására utalt. Ez ugyanis fenyegetést jelent a szociális békére, a nemzeti érdekekre, és károkat okoz az ország biztonságának, illetve a gazdaságnak – állt a nyilatkozatban.

A hadsereg azt ígérte, hogy kerülni fog mindenfajta önkényes intézkedést valamennyi politikai csoporttal szemben, továbbá biztosítani fogja a tüntetéshez való jogot mindaddig, amíg azok nem fenyegetik a nemzetbiztonságot.

Az Egyesült Államok csütörtökön nyomatékosan kérte az egyiptomi hatóságoktól, hogy hagyjanak fel Mohamed Murszi és az elmozdított elnök híveinek „önkényes fogva tartásával" – jelentette ki csütörtökön egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormánytisztviselő.

Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsának tagjai egyiptomi és térségbeli partnereiknek egyúttal hangsúlyozták a demokratikusan megválasztott polgári kormányzáshoz való „gyors és felelős" visszatérés fontosságát.

Az egyiptomi külügyminiszter ezzel egy időben arról igyekezett biztosítani az Egyesült Államokat, hogy országában nem katonai puccs történt.

Mohamed Kamel Amr erről telefonon tájékoztatta amerikai kollégáját, John Kerryt csütörtök este, hangsúlyozva, hogy Mohamed Murszi elnök megbuktatása nem jelentett katonai államcsínyt.

Az egyiptomi események meghatározásának kiemelkedő jelentősége van annak fényében, hogy egy megválasztott államfő katonai eszközökkel történő megdöntése általában gazdasági szankciókat vonna maga után, és az Egyesült Államok számára lehetetlenné tenné az egyiptomi hadseregnek ígért, másfél milliárd dolláros katonai segély folyósítását.

Kairói bejelentés szerint Mohamed Kamel Amr külön is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Egyiptom stratégiai partnere. Reményét fejezte ki, hogy Washington helyesen értelmezi a helyzetet.

„Ami történt, semmi esetre sem nevezhető államcsínynek" – hangoztatta a miniszter, aki az eseményeket a népakarat megnyilvánulásának minősítette.

A hivatásos diplomata Kamel Amr még közvetlenül Mohamed Murszi megbuktatása előtt benyújtotta lemondását. A katonai hatóságok döntése alapján megbízott külügyminiszterként azonban egyelőre ellátja hivatalát a tervezett szakértői kormány megalakulásáig.

Iszlamista fegyveresek támadást indítottak a Sínai-félszigeten egy repülőtér és három katonai ellenőrző pont ellen péntek hajnalban.

Megfigyelők a támadást összefüggésbe hozták az iszlamista Mohamed Murszi elnök megbuktatásával.

A kairói televízió jelentése szerint a támadók aknagránátokat lőttek ki az El Aris repülőtérre és az ellenőrző pontokra. A repülőtér az Izraellel közös határ közelében fekszik.