ENSZ: Aleppó bombázása a háború egyik legsúlyosabb fejleménye

Jeffrey Feltman az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriával foglalkozó nyilvános ülésén mondta ezt, amely helyi idő szerint május 4-én, szerdán kezdődött. Rámutatott, hogy kórházak szándékos bombázása háborús bűncselekmény, akárcsak az éheztetés fegyverként való használata.

Szíria egykor legnagyobb városa és kereskedelmi központja „szisztematikus rombolás" tárgya, és egyre inkább már csak „a váz maradt meg abból, ami egykor volt" – fogalmazott a diplomata. Hozzátette, hogy „a kormány kezén lévő lakónegyedek ellenzéki lövetése szintén halált és pusztulást hoz".

A város keleti részében maradt 300 ezer ember állandó félelemben él a levegőből érkező támadásoktól, például a hordóbombáktól. A nyugati rész 1,3 millió lakosa pincékben húzza meg magát az ágyútűz és az aknavetők elől, amelyek tovább rombolják, ami a lakóhelyükből még megmaradt – vázolta fel a helyzetet Stephen O’Brien, a világszervezet humanitárius főtitkárhelyettese.

Mindketten az ellenségeskedések azonnali és teljes leállítását követelték, akárcsak a BT mind a tizenöt tagállama. Feltman javasolta, hogy a tetteseket állítsák a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé.

Egy ilyen próbálkozást 2014-ben Oroszország és Kína egyszer már megakadályozott.

A sürgősséggel összehívott ülésen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselője a szíriai kormányt vádolta az erőszak terjedéséért, az orosz nagykövet támogatta a kormányhadsereg fellépését Aleppóban a „terrorista" csoportok ellen.

Az Iszlám Állam terrorszervezet adóztatással, műkincsek csempészetével és elrabolt emberekért követelt váltságdíjból igyekszik növelni a bevételeit, amióta az ellene hozott szankciók, illetve az olajlétesítményei lerombolása nyomán a jövedelme lecsökkent, de nem szenved hiányt sem fegyverekben, sem harcosokban – tájékoztatta a tanácsot Gerard van Bohemen új-zélandi nagykövet, a szankciók hatását figyelő bizottság elnöke.

A legújabb jelentések szerint az új fegyveresek toborzása lelassult, ennek ellenére a becslések szerint akár 30 ezer külföldi terrorista is érkezhetett Irakba és Szíriába mindeddig – mondta.

A nagykövet úgy véli, hogy az Iszlám Állam fenyegetése ˜– a szervezet területi veszteségei ellenére – földrajzilag tovább terjed. Ahogy növekszik az Irakban és Szíriában rá gyakorolt nyomás, egyes harcosok hazatérnek. Köztük vannak kiábrándultak, de olyanok is, akik radikalizálódtak, és szoros hálózatot tartanak fenn. Ők komoly veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra – magyarázta –, hiszen már bebizonyosodott az, hogy gyors és átgondolt támadásokat képesek szervezni.

Az Iszlám Államhoz csatlakozó fegyveresek folyamatosan teret nyernek Líbiában, Afganisztánban és Jemenben, és egyre fontosabbá válnak a terrorszervezet túlélése szempontjából – emlékeztetett a diplomata.

Van Bohemen szerint egyre nehezebb a külföldi terrorista harcosok mozgásának a nyomon követése, mert most már nem a konfliktussal közvetlenül szomszédos országokba utaznak, hanem kerülő útvonalakat keresnek, és gyakran több útlevelet használnak. A nagykövet emiatt felszólította a világ országait, hogy tartsák be az ENSZ határozatait, amelyek az információk megosztását írják elő.