Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Erdogan: nincs közkegyelem

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2013. augusztus 18. 10:52

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök augusztus 17-i, szombati sajtójelentések szerint azzal vádolta meg a kurd lázadókat, hogy ígéretük dacára nem hagyták el az országot, ezért figyelmeztette őket, hogy ne is számítsanak közkegyelemre.

A kormányfő felrótta a Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK), hogy nem teljesítette azt az ígéretét, miszerint kivonul Törökországból. A lázadóknak csak mintegy 20 százaléka távozott, és ezek is zömmel asszonyok és gyerekek – hangoztatta Erdogan.

A török hatóságok tavaly októberben tárgyalásokat kezdtek az Imrali szigetén bebörtönzött PKK-vezetővel, Abdullah Öcalannal a három évtizede tartó, mintegy 40 ezer emberéletet követelő konfliktus lezárásáról.

A felek megállapodása alapján a kurd gerillák idén márciusban kihirdették a tűzszünetet, májusban pedig megkezdték a kivonulást Törökországból Észak-Irakba. Viszonzásul azóta is gesztusokat követelnek az ankarai kormánytól a kurd kisebbség jogainak a megteremtésére.

A PKK nemrég szeptember 1-ig adott időt a kormánynak arra, hogy előrelépjen a demokratikus reformok útján, s azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben ismét fegyvert ragadhat. A szóban forgó reformok között van a kurd kisebbségi jogok, mindenekelőtt a kurd nyelvű oktatás biztosítása, a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb csökkentése, továbbá annak a terrorizmusellenes jogszabálynak az eltörlése, amelynek alapján több ezer embert zártak börtönbe a PKK-hoz fűződő kapcsolatai miatt. Ankara azzal vágott vissza, hogy előbb a kurdoknak kellene felgyorsítaniuk a kivonulást az országból.

Erdogan kormányfő most nyíltan kizárta az általános amnesztia lehetőségét, amely a kurd lázadókra és magára az életfogytiglani börtönre ítélt Öcalanra is kiterjedne.

Szó sem lehet közkegyelemről – szögezte le Erdogan. Hozzátette, hogy a kurd nyelvű iskolai oktatás bevezetésének a követelése sem időszerű már. „Ez nincs a napirendünkön, sem az állami, sem a magánkézben lévő oktatási intézmények tekintetében" – mondta.

A konzervatív-iszlamista kormány törvénytervezetet dolgoz ki, amelyet szeptemberben bocsátana a parlament elé szavazásra, de nem ismert, hogy az mit foglal magában.

A PKK 1984-ben kezdett fegyveres harcot, előbb egy önálló kurd állam létrehozásáért, majd pedig, célkitűzését mérsékelve, a kisebbségi jogok biztosításért.