Ezrek tüntettek Pristinában

Az albán, német és amerikai zászlókat lobogtató tiltakozók mindenekelőtt egy lehetséges területcserét akarnak meghiúsítani Koszovó és Szerbia között, ahogy azt Thaci és szerb hivatali partnere, Aleksandar Vucic nemrég felvetette. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A túlnyomórészt albánok lakta volt dél-szerbiai tartomány függetlenségét több mint 110 ország ismerte el eddig. A két ország közötti kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának alapfeltétele.

A sajtóban megjelent információk szerint a határmódosítást követően Szerbiához kerülnének a főként szerbek lakta észak-koszovói városok, míg Koszovóé lenne a dél-szerbiai, többségében albánok lakta Presevo-völgy. Az Egyesült Államok és az Európai Unió korábban nem zárkózott el attól a lehetőségtől, hogy támogassák a területcserét a két nyugat-balkáni ország között.

Thaci szombaton váratlan látogatást tett az észak-koszovói Gazivoda-tó főként szerbek lakta térségében. Az elnök mintegy negyedórás látogatását a Rosu különleges koszovói egység tagjai biztosították. Válaszul Vucic a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget és a rendőrségi alakulatokat. Néhány hete Aleksandar Vucic is a Gazivoda-tóhoz utazott, hogy támogatásáról biztosítsa a Koszovóban kisebbségben élő szerbeket.

A gazivodai mesterséges tó és vízerőmű rendkívül fontos Koszovó víz- és áramellátása számára. A tó 11,9 négyzetkilométernyi felületéből 9,2 négyzetkilométer Koszovóhoz, 2,7 négyzetkilométer pedig Szerbiához tartozik. A tavat az Ibar folyón épített duzzasztógát segítségével hozták létre 1977-ben. A gát és a tó feletti irányítás évek óta vitát okoz Szerbia és Koszovó között. A gát jelenleg a Szerbiához hű koszovói szerb kisebbség felügyelete alatt áll.