Félelem uralkodik Bagdadban

„Allah, kérlek, vezesd győzelemre hadseregünket" – csendült fel az egyik nagyra becsült síita imám fohásza az egyik bagdadi mecsetben összegyűlt hívek előtt. „Irak és Bagdad épségéért imádkozunk" – mondta Mohamed Hásim al-Máliki 51 éves bagdadi síita, majd hozzátette: „Közel lakom, és őszintén szólva rég nem láttam ilyen szomorúnak és gondterheltnek az itt élőket."

Az AP hírügynökség megjegyzi, hogy mind a síita, mind a szunnita bagdadiaknak közismerten nagy az ellenálló képességük, de többen attól tartanak, hogy az ILIÁ jelentette veszély hasonló a várost a XIII. században elfoglaló mogul hordákéhoz, akik hasonlóan értelmezték az iszlamista törvényeket, mint a mai dzsihadisták, és akik a mondák szerint a Tigris folyó vizét a lemészárolt lakosság vérével vörösre, míg a belehajított több tízezer könyv tintájával feketére festették.

Miközben az iraki főváros még nincs közvetlen veszélynek kitéve, a szunnita szélsőségesek észak- és nyugat-iraki térhódítása, az iraki hadsereg szégyenteljes vereségei és a konfliktus éles felekezeti felhangja a hétmillió lakosú Bagdadot a félelem légkörével töltötte el. A síiták attól tartanak, hogy az ILIÁ harcosai majd válogatás nélkül gyilkolják le őket, ha a szunnita szélsőségesek bevonulnak a városba, miközben Bagdad szunnita lakosai a síita milíciáktól rettegnek, amelyek a síita kormány hallgatólagos beleegyezésével vennék őket célba, amennyiben a szélsőséges szunniták további harctéri sikereket könyvelnének el.

Autók alig láthatók az utcákon, amelyek már órákkal az este tíz órától érvényes kijárási tilalom előtt szinte teljesen kiürülnek. Az üzletek közül sokat bezártak, és a nyitva tartók forgalma is jelentősen csökkent. A bagdadi repülőtérre érkező nemzetközi és belföldi járatok félig üresek, miközben a viszonylag biztonságos kurd városokba, például Irbílbe vagy Szuleimáníjába tartó gépekre július végéig az összes jegyet lefoglalták.

A városban megnőtt a biztonsági erők ellenőrzőpontjainak száma, és síita milíciák vallásos jelmondatokat kántáló tagjai járőröznek Bagdad-szerte.

Az állami televízió folyamatosan nacionalista dalokat, a hadsereg és a rendőri erők akcióiról készített videofelvételeket, katonának jelentkező fiatal irakiakkal készített interjúkat sugároz, és Núri al-Máliki iraki síita miniszterelnök beszédeit közvetíti.

Az egyik bagdadi köztéren hatalmas kivetítőn Ali asz-Szisztáni ajatolláh, a legfőbb iraki síita vallási méltóság június 13-án kiadott felhívása olvasható, amelyben a szunnita felkelők elleni dzsihádra, szent háborúra szólítja fel az irakiakat. Mindenkit emlékeztetett arra is, hogy a szélsőségesek a bagdadi, szamarrai, nedzsefi és kerbelai szent helyek megtámadásával is fenyegetőznek.

Az iraki fővárosban az elmúlt több mint három évtizedben csupán néhány alkalommal szüneteltek az erőszakos összetűzések: Irak 1980-1988 között Iránnal szemben viselt háborút, 1991-ben az első öböl-háborúban Kuvaitba küldte katonáit, majd 2003-ban amerikai csapatok támadták meg az országot. Az elmúlt évtizedben, különösen 2006-2007-ben kiéleződtek a felekezeti ellentétek a síiták és szunniták között. A véres összetűzések több ezer ember életét oltották ki, és teljesen átrajzolták az Irakban élő felekezetek térképét. Így vált például a korábban szunnita Bagdad többségében síita várossá.

Mióta az ILIÁ elfoglalta Irak második legnagyobb városát, Moszult, és a kormányerők fegyvereiket és állásaikat hátrahagyva menekültek el a helyszínről, még tovább nőtt Bagdadban a fenyegetettség érzése. Azóta a fővárosban több ezer síita milicista, az úgynevezett „békebrigádok" jelentek meg, akik nehézfegyverekkel, aknavetőkkel és géppuskákkal felszerelkezve tartanak felvonulásokat szerte a városban.

A „békebrigádok" tulajdonképpen a 2003 júliusában létrehozott, Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónokhoz hű Mahdi Hadserege nevű milícia újjászervezett változatai, amelyek néhány évvel ezelőtt a véres felekezeti belháborúban élen jártak a szunniták elleni harcban. Abu Zajnab, a szervezet parancsnoka a jelenlegi felvonulásokról elmondta: „Egy céljuk van, a szunniták megfélemlítése". Szunnita lakosok hozzáteszik, hogy az elmúlt héten civilruhás, felfegyverzett titkosrendőrök jelentek meg a felekezethez tartozó kerületekben.

„A politikusoknak eddig egy dolgot sikerült elérniük: bizalmatlanságot szítani a város síita és szunnita lakói között" – mondta a 45 éves Jászer Farúk, a szunnita Azámíja kerület lakója. Hozzátette, hogy már megtervezte menekülési útvonalát arra az esetre, ha az ILIÁ bevenné a várost, vagy a síita milíciák a szunnita lakosok ellen fordulnának. „A városban mindenfelé fegyverek vannak. Szerintem ez annak a jele, hogy mennyire ingatag a közbiztonság, és hogy katasztrófa közeledik" – mondta a férfi.