Három és fél évet kértek Oskar Gröningre

A vagonokból kihajtott foglyokat a rámpán két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrákba küldtek. A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosaira halál vár. A csomagokat elvitte a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat, a bennük talált pénzt bevételezte és Berlinbe küldte az SS illetékeseinek.

Az 1944. május 16. és július 11. között végzett tevékenységével kapcsolatban emeltek vádat ellene. Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban. A haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak.

Oskar Gröning egy korábbi tárgyaláson erkölcsileg bűnrészesnek mondta magát a megsemmisítő tábor üzemeltetésében, és ezért bocsánatot kért.

„Nem az a fontos, hogy megbüntessék. Az a fontos, hogy a német igazságszolgáltatás mai képviselői, akik az unokáim korában vannak, kimondják, hogy bűnös volt, gyilkos volt" – jelentette ki korábban Pusztai-Fahidi Éva auschwitzi túlélő, aki mellékvádlóként és tanúként vett részt a perben. A per végére talán majd kiderül, miért kellett hetven évnek eltelnie a felelősségre vonásig – tette hozzá. „Nem gyűlölünk, mert nem akarunk gyűlölni. Mi nagyon tudjuk, milyen, amikor az embert gyűlölik és megfosztják emberi méltóságától, és nem akarunk ilyenek lenni. Azokkal szemben sem akarunk törleszteni, akik mindent megtettek azért, hogy ne legyünk emberek" – mondta még áprilisban az auschwitzi túlélő.