Heves tüzérségi támadások alá vették a szakadárok az ukrán erőket a Donyec-medencében

A kijevi hadműveleti parancsnokság március 7-ei, keddi közleménye szerint egy nap alatt egy katona esett el és négy sebesült meg a harcokban. A radikális ukrán Jobboldali Szektor (PSZ) pedig arról adott hírt, hogy az Öreg néven ismert önkéntesük is életét vesztette a fronton, Donyeck megyében.
A parancsnoksági jelentés szerint a szakadár támadások kiterjedtek a frontvonal teljes szakaszára, annak északi részén, Luhanszk megyében a minszki egyezmények által tiltott 152 milliméteres kaliberű nehéztüzérségi fegyvert is bevetettek a támadók.

Közben második napja tartanak a meghallgatások az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságán. Az eljárást Ukrajna indította Oroszország ellen amiatt, mert szerinte Moszkva a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével és a Krím félsziget elcsatolásával megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt, valamint – a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmóddal – a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.
Ukrán hírforrások szerint hétfőn Kijev ismertette panaszát a bírói testület előtt, a keddi tárgyalási napon pedig az orosz fél fejti ki érveit.

Petro Porosenko ukrán elnök keddi közleményében – amelyet Facebook-oldalán hozott nyilvánosságra – kifejtette: Kijev azt várja az ENSZ-bíróságtól, hogy állítsa le az orosz fegyverszállítmányokat a Donyec-medencei szakadároknak, továbbá állítsa helyre a krími tatárok érdekvédelmi szervezetének, a medzslisznek a működését az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Az orosz legfelsőbb bíróság tavaly tiltotta be a medzslisz működését arra hivatkozva, hogy a szervezet állítólag „destruktív" és „ellenségeskedést szító" tevékenységet fejt ki.

Moszkva tagadja, hogy fegyvereket szállítana a kelet-ukrajnai szakadároknak, Kijev viszont számtalan bizonyítékot tárt már a nemzetközi közvélemény elé orosz fegyverek jelenlétéről a térségben. Ezek között van például a Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvető, amelyet Oroszország egyetlen országnak sem adott el, mégis bekerült a minszki egyezménybe a frontvonal körzetéből kivonandó fegyverek felsorolásában. Ezenkívül Kijev azt állítja, hogy 2014 nyarán a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének kelet-ukrajnai szakadár területek felett bekövetkezett katasztrófáját szintén Oroszországtól kapott Buk légvédelmi rakéta okozta.