Irán mégis tárgyalna?

Róháni az állami televízióban közvetített beszédében azonban óvatosságra intett az amerikai tárgyalási kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyek szerinte nem őszinték. A két ország közötti szembenállás 2018-ban vált még feszültebbé azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államok részéről felmondta az atomalkut.

Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Franciaország, Nagy-Britannia és Németország írta alá 2015-ben azt a többoldalú megállapodást, amelynek értelmében Irán vállalta atomprogramjának korlátozását a vele szembeni szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Washington azonban kilépett az egyezményből és visszaállította a szankciókat az iszlám köztársasággal szemben, amely válaszul elkezdte fokozatosan korlátozni az atomalkuból fakadó kötelezettségei teljesítését. Az utóbbi egy évben Irán az egyezményben megengedettnél nagyobb mennyiségben és fokon dúsított uránt gyorsabb centrifugákban. Az amerikai szankciók válságba sodorták az iráni gazdaságot. Irán elutasította azt, hogy a szankciók feloldása nélkül bármilyen tárgyalásba bonyolódjon az Egyesült Államokkal, amely szeretné rászorítani Teheránt a párbeszédre és a visszatérésre az atomalkuhoz.

Június elején Trump megismételte Washington felhívását egy újabb egyezség megkötésére, amely már szigorúbb korlátokat szabna Teherán nukleáris létesítményeire, ballisztikus rakétaprogramjára, továbbá kiterjedne a közel-keleti régióban évtizedek óta dúló háborúk befejezésére is. Róháni szerdán azt mondta, nem okoz gondot tárgyalni az Egyesült Államokkal, feltéve, ha Washington teljesíti az atomalkuban vállalat kötelezettségeit, bocsánatot kér és kárpótolja Teheránt azért, mert felmondta a 2015-ös egyezményt. Az iráni vezető hozzátette, tudják azt, hogy a Teheránhoz intézett amerikai tárgyalási felhívások „csupán szavak és hazugságok".

Irán válaszul arra, hogy Washington teljes mértékű politikai nyomást gyakorolt rá, fokozatosan visszavett az atomalkuban rögzített kötelezettségei teljesítéséből. Teherán szerint a folyamat megfordítható, ha az atomalkuban részes európai felek teljesítik az öt évvel ezelőtti egyezményben leírt ígéreteiket, hogy megvédik Iránt az amerikai büntetőintézkedésekkel szemben. Róháni most hangsúlyozta, hogy az európai országok nem teljesítették ígéreteiket, egyben élesen bírálta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteki határozatát. A NAÜ arra szólította fel Iránt, biztosítson hozzáférést két gyanús nukleáris létesítményhez, és működjön együtt teljes mértékben a szervezettel. Róháni hangoztatta: országa kész erre, és törvény is kötelezi arra, hogy együttműködjön a szervezettel.