Iráni atomprogram: hosszú még az út

A Bécsben – a tárgyalások helyszínén – nyilatkozó Hammond szerint Iránnak rugalmasabbnak kellene lennie, cserébe a nagyhatalmak hajlandóak lennének bizonyos engedményekre. A politikus emellett hangsúlyozta, hogy Teherán szerinte rengeteget nyerhetne a végleges megállapodással.

Laurent Fabius francia külügyminiszter pedig, aki péntek délelőtt érkezett az osztrák fővárosba, arra szólította fel Iránt, hogy „ragadja meg a lehetőséget" és kössön egyezséget.

Ugyancsak pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: „Minden eleme adott a megállapodásnak, innentől kezdve a diplomaták feladata, hogy helyesen összerendezzék őket."

Nevük elhallgatását kérő nyugati diplomaták szerint Zarif még a hétvégén vissza fog térni a tanácskozás helyszínére.

A tárcavezető az előző este folytatott megbeszélést Zariffal és az Európai Uniót képviselő Catherine Ashtonnal. Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő szerint Kerry egyelőre nem döntötte el, hogy mikor tér vissza az osztrák fővárosba. Szakértők szerint ez jórészt attól függ, hogy az iráni külügyminiszter új javaslatokkal fog-e visszaérkezni Ausztriába.

Irán és a hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína – képviselői kedden ültek ismét tárgyalóasztalhoz, hogy november 24-ig megpróbálják tető alá hozni az iráni atomprogramról szóló ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodást.

A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk, ez azonban nem sikerült, ezért abban egyeztek meg, hogy négy hónappal, november 24-ig meghosszabbítják a tanácskozásokat.

A legfőbb vitás kérdés az urándúsítás ügye. Teherán azt akarja, hogy a lehető legtöbb modern urándúsító centrifugája maradjon meg, a nyugati hatalmak viszont attól tartanak, hogy a perzsa állam nukleáris fegyver gyártásához használhatja a dúsított uránt. Az iráni kormány következetesen tagadja ezt, és hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.

A gyanú eloszlatása érdekében a nemzetközi közösség arra igyekszik rávenni Teheránt, hogy csökkentse centrifugái és a dúsított urán mennyiségét, a nyugati országok által korábban az iszlám köztársasággal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldásáért cserébe.