Iráni tábornok szerint a kormány hagyja magát befolyásolni a Nyugat által

Nem sok példa volt arra a mérsékeltnek tekintett Haszan Róháni államfő augusztusi hivatalba lépése óta, hogy magas rangú iráni tisztségviselő nyilvánosan olyan élesen bírálja a kormányt, mint ahogy azt Mohammad Dzsafari tábornok tette kedden, amikor látogatást tett a Szádik Imám Egyetemen.

Róháni kormánya diplomáciai kezdeményezéseivel elérte, hogy Irán novemberben megállapodást kötött atomprogramjáról hat nagyhatalommal. A megállapodást nagyon sok iráni üdvözölte mind kül-, mind belföldön, de az iráni hatalmi rendszer különböző szintjein pozíciót betöltő konzervatívokat bosszantja, hogy irányváltás történt a külpolitikában, és óva intik a vezetést attól, hogy az ország túl közel kerüljön a Nyugathoz.

„A hadsereg és az ország közigazgatási rendszerét irányító rendszer és eljárás ugyanaz, mint korábban, csak egy hajszálnyit változott, de sajnos megfertőzték azt a nyugati gondolatok, ezért alapvető változásnak kell történnie" – szögezte le a tábornok, de nem fejtette ki, milyen változásra gondol.

A forradalmi gárda főparancsnokának szavai jelzik, milyen nehéz helyzetben van az államfő, amikor egyszerre kell megállapodnia a Nyugattal az atomprogramról és javítania Irán külföldhöz fűződő viszonyán, közben elkerülnie azt, hogy kivívja az erős konzervatív csoportok haragját.

Dzsafari tábornok ezenkívül burkoltan célzott arra is az egyetemen, hogy az ország külügyminiszterének nem kellene katonai ügyekbe avatkoznia.

A helyi média a múlt héten úgy idézte Mohammad Dzsavád Zarif külügyminisztert, hogy a Nyugatnak nem kell tartania az iráni katonai védelemtől, mert ha akarná, meg tudná azt semmisíteni. Bár a külügyminiszter utólag az állítólagos megjegyzéséről kialakult belpolitikai vitában azt állította, hogy szavait elferdítették, illetve kiragadták szövegkörnyezetükből.

„Tapasztalt diplomatának tartjuk, de katonai tapasztalata nincs" – jelentette ki a tábornok Zarifra utalva, válaszul arra a kérdésre, hogy szerinte az amerikai erők néhány bombával katonailag meg tudnák-e semmisíteni Iránt. Dzsafari egyúttal visszautasította azokat a felszólításokat, amelyek szerint a forradalmi gárdának távol kellene tartania magát a politikától.

„Az iszlám forradalmat a legjelentősebb veszély a politika területéről fenyegeti, ezért a gárda nem maradhat csendben ott sem" – tette hozzá.

Mind Róháni, mind Ali Hamenei ajatolláh, legfőbb vallási és politikai vezető szeptemberben kijelentette, hogy a fegyveres erőknek nem kell aktívaknak lenniük a politikában.

Bírálói szerint a Forradalmi Gárda az utóbbi években gazdasági, társadalmi és politikai területekre tévedt, túlságosan nagy befolyásra tett szert annak meghatározásában, hogyan irányítsák civil vezetői az országot. Az elit alakulatnak feltehetőleg még lesznek vitái Róhániával, aki el akarja érni, hogy a nemzetközi közösség szüntesse meg gazdaságromboló büntetőintézkedéseit Irán ellen, és hogy fellendüljön az ország. Kezdeményezéseire Hamenei ajatolláh mindeddig rábólintott.

Dzsafari tábornok közölte ezenkívül, hogy Irán nem hagy fel régi szövetségese, Bassár el-Aszad szíriai elnök támogatásával. A damaszkuszi rezsim a szíriai polgárháborúban részben Teherán segítségével vissza tudta fordítani a felkelők térnyerését.

„Minden tőlünk telhetőt megteszünk Szíria védelmére, mert az arab ország az iszlám forradalom frontvonala. Már korábban közöltük, ezért köztudott, hogy vannak különleges erőink, amelyek átadják tapasztalatukat, illetve kiképzőkként, tanácsadókként vannak jelen Szíriában" – mondta Dzsafari.