Ivanov: „észbontó”, hogy Oroszország lenne az agresszor

„Az őrület fokozódik" – jelentette ki újságíróknak Szergej Ivanov a lengyelországi Oswiecimben, miután országát képviselve részt vett az auschwitz-birkenaui haláltábor tábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen.

„Azon sem csodálkoznék, ha a Rada holnap olyan határozatot hozna, hogy Oroszország agressziót követett el valahol a Holdon" – tette hozzá, ezzel a teljes képtelenséggel próbálva egy szinten említeni országának a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepét.

Az ukrán kormány és a nyugati hatalmak tényként kezelik, hogy Moszkva katonákkal és fegyverekkel is támogatja az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárokat, tevőleges szerepet játszva a konfliktus kiszélesítésében. Moszkva ezzel szemben – a döntően állami kézben lévő orosz média birtokában – az általa illegitimnek tartott kijevi kormányt teszi felelőssé a konfliktus elmérgesedéséért, és azt állítja, hogy semmilyen szerepet nem játszik a konfliktusban.

A dél-donyecki Mariupol városa ellen szombaton végrehajtott, több mint 30 halálos áldozatot követelő tüzérségi terrortámadásra válaszul az ukrán parlament kedden nyilatkozatot fogadott el, amelyben Oroszországot agresszor államnak, a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok donyecki, illetve luhanszki népköztársaságait pedig terrorszervezeteknek minősítette.

Az auschwitz-birkeanui évfordulós megemlékezés helyszínén orosz újságíróknak adott interjújában az orosz elnöki adminisztráció vezetője azt is mondta, hogy remény még van az ukrajnai békés rendezésre, de az eseményeket nehéz derűlátóan értékelni.

„Mindenekelőtt abba kell hagyni a tüzérségi támadásokat, és Kijevnek előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül meg kell kezdenie a közvetlen tárgyalásokat a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok hatóságaival" – hangoztatta, ismét Ukrajna belső, polgárháborús konfliktusaként állítva be a Krím félsziget tavaly márciusi orosz annektálása után kirobbant kelet-ukrajnai háborút.

„Az ukrajnai helyzet rosszabbodása nemcsak sajnálatos, de érthetetlen is" – fogalmazott Ivanov. „Vlagyimir Putyin orosz elnök levélben felajánlotta a nehézfegyverek kivonását, de először semmilyen választ sem kapott, majd Petro Porosenko ukrán államfő Davosba utazott, ahol parancsot adott a lövetésre" – tette hozzá az orosz hivatalnok. Ezzel arra utalt, hogy szerinte – ahogy ez az orosz médiában nap mint nap elhangzik – az ukrán haderő tüzérsége támadja a kelet-ukrajnai településeket.

Szergej Ivanov oswiecimi nyilatkozatában azt is mondta, hogy Ukrajnát valójában az Egyesült Államok lovalja bele a konfliktusba saját céljai érdekében, miközben „Ukrajna sorsa kevéssé izgatja őket".

„Ukrajna vezetése csupa módos emberből áll, a tőkéjük tudjuk hol van, és bármikor odébbállhatnak, az ukrán népnek meg majd magának kell kikászálódnia a bajból" – jósolta a Kreml adminisztrációjának feje, önmagát gazdaságilag fenntartani képtelen országnak állítva be Ukrajnát, „ami – mint mondta – kolosszális gondot jelent Oroszország számára".