Izrael: újabb apró fordulópont

A szerdán elhunyt érsek az egyház második legfontosabb pozícióját töltötte be maga II. Tavadrosz, az alexandriai patriarkátus Szent Szinódusának pápája után.
A kopt ortodox egyház egyiptomi szóvivője hangsúlyozta: a látogatás szigorúan kivételes alkalomnak számít. Búlesz (Paulusz) Halím szerint a pápa máshova nem látogat el a Szentföldön, a temetési szertartás után azonnal hazatér.
A néhai III. Senúda pápa 1979-ben betiltotta az Izraelbe irányuló zarándoklatokat, és ez az egyházi tilalom a mai napig érvényben van. III. Senúda ezzel azon izraeli politika ellen tiltakozott, amelyet Egyiptom – csakúgy, mint az összes többi arab állam – Kelet-Jeruzsálem 1967 óta fennálló megszállásának tart.

A zsidó állam az 1967-es arab-izraeli háborúban foglalta el az akkor Jordánia által ellenőrzött keleti városrészt, majd 1980-ban az egyesített Jeruzsálemet osztatlan fővárosának nyilvánította.
III. Senúda álláspontját rendíthetetlenül fenntartotta az 1979-ben megkötött egyiptomi-izraeli békeszerződés után is; 41 éves pápasága alatt egyszer sem járt a Szentföldön. Mindazonáltal, a békeszerződés alapjául szolgáló 1978-as Camp David-i egyezmények óta Egyiptomban hivatalosan nincsenek érvényben korlátozások az Izraelbe irányuló utazásokra vonatkozóan.
Az egy évig hatalmon lévő iszlamista államfő, Mohamed Murszi 2013-as megbuktatása, és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök 2015. májusi megválasztása óta jelentősen javult a két ország viszonya, ami főleg a Sínai-félsziget északi részén jelenlévő terroristák és egyéb bűnbandák elleni biztonsági, illetve hírszerzési együttműködés fokozásában mutatkozik meg.

Tavaly a húsvéti ünnepek alatt a vallási tilalom ellenére feltűnően nőtt a Jeruzsálembe zarándokló koptok száma.