Jacenyuk: Kijevnek bizonyítékai vannak az orosz katonai jelenlétre

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előbb váltig tagadta, hogy orosz katonai csapatok lennének a Krímben, csütörtökön viszont először nyilvánosan beismerte, hogy a félsziget elcsatolása előtt, a március 16-án tartott népszavazáskor már ott voltak.

Újságíróknak nyilatkozva kijelentette, az egész világ tudja, hogy Ukrajna keleti megyéiben jelen van az orosz hadsereg. „Egyetlen ember van a világon, aki még hiszi, hogy nincsenek orosz katonák Kelet-Ukrajnában, ez pedig Vlagyimir Putyin" – mondta az ukrán kormányfő.

Jacenyuk kijelentette, hogy „Putyinnak olyan területekre fáj a foga, amelyek sohasem voltak az övéi". „Az orosz államfő kijelentései a harmincas évek szellemét idézik" – fejezte ki véleményét a miniszterelnök. Azt üzente Putyinnak, hogy „Oroszországban saját népével tegye rendbe a dolgait".

„Ne meséljen arról, hogy mi egy nép vagyunk. Az orosz nép és mi, ukránok különbözünk egymástól, Ön pedig harckocsikkal és automata fegyverekkel akar bennünket erővel megszerezni" – szögezte le Jacenyuk.

A miniszterelnök meggyőződése szerint Putyin eleve azzal a céllal erősítette meg országa hadseregét, hogy elfoglalja Ukrajnát.

„Oroszország védelmi költségvetése a harmadik legnagyobb a világon" – mutatott rá. Hozzátette, hogy az egész világközösség Ukrajna oldalán áll ebben a konfliktusban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna csak akkor arathat győzelmet Oroszország felett, ha az ország állampolgárai is egyesülnek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő orosz televíziós műsorban egyebek között figyelmeztette Kijevet, hogy az orosz parlament felsőháza felhatalmazta őt a fegyveres erők bevetésére Ukrajnában.

Az ukrán médiában Putyin kijelentései közül azt emelték ki, hogy az orosz elnök meglebegtette, Moszkva nem fogja elismerni a május 25-i ukrajnai elnökválasztás eredményét.

Az is komoly visszhangot kapott az ukrán médiában, hogy az orosz elnök Ukrajna egyes délkeleti megyéire vonatkozóan a cári időkben használatos „Novorosszija", azaz „Új-Oroszország" elnevezést emlegette.

Az 1762 és 1796, között uralkodott II. (Nagy) Katalin cárnő idején kebelezte be Oroszország Ukrajna délkeleti részét, amely ezután kapta a Novorosszija elnevezést.