Kerry: minden korábbinál közelebb került a megállapodás az iráni nukleáris programról

Kerry az eseményt követően az iráni ENSZ-nagykövet rezidenciáján találkozott Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel. Ez volt a két vezető diplomata első személyes megbeszélése a lausanne-i maratoni tárgyalások után, amelyeken keretszerződés született az atomprogramról, illetve a Teherán ellen bevezetett szankciók majdani feloldásáról.
Az amerikai külügyminisztérium egy névtelenül nyilatkozó magas rangú képviselője szerint a június 30-ig megkötendő, végleges megállapodáshoz vezető útról, illetve a politikai igazgatók és szakértők múlt heti bécsi egyeztetéséről folytatott New York-i eszmecsere „produktív" volt.

„Véglegesítése és végrehajtása esetén a megállapodás elzárja Irán hozzáférési lehetőségét a nukleáris fegyverhez szükséges nukleáris anyagokhoz és a nemzetközi közösségnek megadja a szükséges bizalmat ahhoz, hogy tudja, az iráni nukleáris program valóban békés természetű" – hangoztatta Kerry a világszervezet fórumán.

Zaríf New Yorkba érkezve az iráni állami televíziónak a hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával és Németországgal) folyatott tárgyalások még megoldatlan kérdéseiről beszélt.
„Úgy tartjuk, hogy az amerikai kormány felelős a nemzetközi jog szerinti nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséért. Egyetlen kormány sem kerülheti meg ezen kötelezettségeit belpolitikai okok miatt" – mondta az iráni diplomácia vezetője arra utalva, hogy amerikai republikánus szenátorok szigorítani akarnak azon a törvénytervezeten, amely a megkötendő megállapodás felülvizsgálatára jogosítaná fel a kongresszust, tovább nehezítve a nukleáris tárgyalásokat.

Az ENSZ-tanácskozáson az el nem kötelezett országok 120 tagú mozgalmának nevében felszólalva Zaríf azt követelte, hogy az öt atomhatalom haladéktalanul hagyjon fel a nukleáris arzenálja modernizálására és az atomfegyverei élettartalmának meghosszabbítására vonatkozó terveivel, Izraelt pedig – feltételezett nukleáris fegyverei miatt – fenyegetésnek nevezte a közel-keleti régióra nézve.

Kerry a fórumon az Egyesült Államoknak a leszerelés melletti „egyértelmű" elkötelezettségéről beszélt, elismerte ugyanakkor, hogy ennek érdekében Washingtonnak és Moszkvának többet kellene tennie.
„A jelentős csökkentések ellenére a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja" – mondta.
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész lenne a hadrendből kivont nukleáris robbanótöltetek 20 százalékos csökkentésére, és sürgette Oroszországot, fogadja el azt az amerikai javaslatot, hogy az új START-egyezmény által megengedett szintről további egyharmaddal csökkentsék a nukleáris fegyverek számát.