Kétszámjegyű növekedést terveznek Kína védelmi költségvetésében

Tavaly a hivatalos adatok szerint 720,197 milliárd jüant költöttek védelmi célokra, 10,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A védelmi költségvetés növekedése az elmúlt három évben meghaladta ugyan a gazdaság növekedésének rátáját, de a bruttó hazai terméknek (GDP) így is csak 1,4 százalékát teszi ki. Ezzel messze alatta marad a 3 százalékos világátlagnak – jelentette ki Jin Csuo, a kínai haditengerészet tanácsadó testületének szakértője a Hszinhua hírügynökségnek.

A kínai védelmi kiadások nagymértékű növekedésével kapcsolatban az elmúlt években aggodalmukat fejezték ki nyugati és szomszédos államok, miközben kínai szakértők azt igyekeznek bizonyítani, hogy az ütem mérsékelt és összhangban van az ország gazdasági adottságaival.
Jin szerint a fejlesztésekre költött pénz még messze elmarad a szükséges szinttől, különös tekintettel arra, hogy az ország „komoly és növekvő biztonsági kihívásoknak van kitéve".

Li Ko-csiang miniszterelnök munkabeszámolójában azt hangoztatta, hogy Kína meg akarja erősíteni határainak, tengerpartjának és légterének védelmét. További modernizációt, a fegyveres erők teljesítményének, elrettentő és harci képességének fokozását ígérte az „információs korszakban". Azt mondta, a kutatásokkal csúcstechnológiát képviselő fegyverek kifejlesztésére törekszenek.

A világ második legnagyobb gazdasága a második legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkező ország az Egyesült Államok után. A két ország között ugyanakkor – a hivatalos kínai költségvetésnél nagyobbal számoló szakértők szerint is – négy-ötszörös a védelemre fordított összegek közötti különbség Washington javára.
Kína nem hisz abban, hogy esélye lehet felülkerekedni az Egyesült Államokkal vívott fegyverkezési versenyben, és erre nem is gondol – jelentette ki Csien Csang, a canberrai egyetem kínai biztonságpolitikával foglalkozó szakértője a Bloomberg hírügynökségnek a szerdai hírt kommentálva.

Szerinte Peking biztonságra, a számára kielégítő elrettentő erő megteremtésére törekszik. Olyan megbízható fegyvereket fejleszt, amelyek elegendők ahhoz, hogy bármilyen katonai konfliktus esetén visszatartsák az Egyesült Államokat is egy esetleges beavatkozástól – jegyezte meg.


Japánt aggasztja a kínai védelmi költségvetési keret növelése

Japánt aggasztja, hogy Kína idén 12,2 százalékkal akarja növelni védelmi költségvetési keretét a tavalyihoz képest – közölte szerdán a tokiói kormány főtitkára.
„A kínai védelmi politika és a katonai képességek átláthatósága, vagyis inkább átláthatatlansága aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségben, azon belül Japánban" – mondta Szuga Josihide sajtóértekezletén.

„A japán kormány tudomásul veszi ezt a növelést, és továbbra is figyelemmel kíséri a kínai katonai kiadással kapcsolatos fejleményeket" – tette hozzá a kormányfőtitkár.
Nyugati szakértők meg vannak győződve arról, hogy Peking valódi katonai kiadásai sokkal nagyobbak annál, mint amit bejelent.

Az amerikai védelmi minisztérium becslése szerint Kína már 2012-ben 135 és 215 milliárd dollár (30,6-48,8 ezer milliárd forint) közötti összeget költött védelme fejlesztésére.
„A többi érintett országgal együtt továbbra is követeljük Kínától, hogy tegye átláthatóbbá védelmi politikáját" – közölte Szuga, megismételve a japán kormány kijelentését, miszerint az országnak nincs semmilyen „militarista" szándéka Kínával szemben, amint ezt Peking rendszeresen állítja, ellenkezőleg, Japán a II. világháború vége óta „a szabadság, a béke és a demokrácia útján halad".

Japán és Kína viszonya 2012 szeptembere óta mérgesedett el jelentősen különböző területi viták és történelmi nézeteltérések miatt.

A kínai hadsereg nem cserkészcsapat

A kínai hadsereg nem cserkészcsapat – ezzel vágott vissza a kínai külügyi szóvivő azokra az elsősorban Japánból érkezett kritikus megjegyzésekre, hogy Tokiót aggasztja Kína védelmi költségvetésének nagysága.

„A Népi Felszabadító Hadsereg nem egy lándzsákkal felszerelkezett cserkészcsapat. Egyes külföldiek mindig azt szeretnék, ha Kína kiscserkész maradna" – jegyezte meg Csin Kang, aki szerint a „két ülésszak", vagyis a népfront és a parlament éves ülésszaka idején a külföldiek részéről mindig különös figyelmet kapnak a védelmi kiadások.

Megerősítette, hogy Kína elkötelezett a békés fejlődés tekintetében, hadserege védelmi jellegű, költségvetése átlátható, és mint mondta, egy akkora ország esetében, mint Kína, bonyolult nemzetközi viszonyok között érthető katonai kiadásainak mérsékelt emelése. „Ezen nincs mit csodálkozni" – tette hozzá.

Az állami Hszinhua hírügynökség idézi azokat a kritikus megjegyzéseket, amelyek szerint Kína regionális dominanciára törekszik és erősödő katonai erejére támaszkodva alááshatja Ázsia stabilitását. A régió instabilitásáért felelős országot kereső bírálók rossz országot találtak meg – véli a cikkíró.

Érvei szerint a kínai szakértők álláspontja, hogy az ország védelmi kiadásai még mindig túlságosan alulmaradnak attól a szinttől, amire szüksége lenne, miközben súlyos biztonsági kihívásokkal kell szembe néznie.

Az írás idézi a londoni International Institute for Strategic Studies (IISS) adatait, amelyek szerint 2013-ban az Egyesült Államok védelmi költségvetése 600,4 milliárd dollár volt, csaknem ötszöröse a kínaiénak. A GDP-arányos kiadást tekintve ezek Kínában 1,5 százalék alatti értéket mutatnak, míg a világátlag 3 százalék.

A világ legnépesebb országában az egy főre jutó katonai kiadások kevesebb, mint öt százalékát teszik ki az Egyesült Államokban mértnek.

A cikk megjegyzi, Kína területe körülbelül 26-szorosa Japánénak, a népessége pedig kilencszer nagyobb. Az egy főre jutó védelmi kiadásokat tekintve Kínáé a Japánénak a 20 százaléka körül van.