Kínát felháborítják a Tajvannak szánt amerikai fegyvereladások

„Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy tartsa magát az +egy Kína+ elvhez és a korábbi kínai-amerikai közös közleményekhez, állítsa le a hivatalos kapcsolatait Tajvannal és szüntesse be a fegyvereladásokat" – mondta Hung Lej szóvivő.

Egyúttal arra hívta fel Washingtont, hogy tartózkodjon a két ország közötti kapcsolatok megsértésétől és a Tajvani-szoros két partja közötti békés fejlődés folyamatának akadályozásától.

A szóvivői nyilatkozatra azt követően került sor, hogy jelentések szerint James Inhofe republikánus szenátor egy 19 tagú amerikai kongresszusi delegáció élén két napot töltött a szigeten. A szenátor ígéretet tett Ma Jing-csiu tajvani vezetőnek arra, hogy Washington korszerű fegyvereket és helikoptereket fog eladni Tajpejnek.

A Global Times című lap csütörtöki számában éles hangon bírálta a tervet, amelyet a tajvani média szivárogtatott ki. Ezek szerint a fegyvereladásokra az idei év és 2015 között kerülne sor. A listán korszerű F-16-os vadászbombázók, 30 Apache támadó helikopter, 60 Black Hawk szállító helikopter és a legfejlettebbek közé tartozó Patriot Advanced Capability-3 rakéták is szerepelnek.

A Global Times szerint a Barack Obama amerikai elnök által aláírt, idei pénzügyi évre vonatkozó nemzetvédelmi törvényben úgy számoltak, hogy abban helye van a Tajvannak szánt fegyvereknek.

A kínai nemzetvédelmi minisztérium már a Kína belügyeibe történő „durva beavatkozásnak" minősítette a lépést, míg a külügyminisztérium „hidegháborús mentalitással" vádolta meg Washingtont.

A Pentagon 2010 januárjában egy csaknem 6,4 milliárd dolláros fegyvercsomag eladásáról döntött, 2011 őszén pedig egy 5,85 milliárd dollár értékű fegyvereladást jelentett be, amely tartalmazta 145 darab F-16 A/B típusú vadászgép korszerűsítését.

Peking minden egyes eddigi fegyvereladásra rendkívül ingerülten reagált. A történtek következményeként a két ország közötti védelmi együttműködés hosszabb-rövidebb időszakokra a minimálisra csökkent, vagy szünetelt.

A kínai polgárháborút és a Kínai Népköztársaság (KNK) 1949. októberi kikiáltását követően a Kuomintang párti köztársasági kormány Tajvanra menekült. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajvan képviselte Kínát, míg ma mindössze 23 országgal van diplomáciai kapcsolata.

A kínai vezetés egyik legfontosabb célja az ország békés újraegyesítése; a sziget függetlenségének esetleges kimondása esetére ugyanakkor katonai beavatkozást helyezett kilátásba.