Közép-Ázsia többi országa felé húzódnak a nemzetközi terrorcsoportok Afganisztánból

Damir Szaginbajev adatai szerint ezekben a csoportokban jelen vannak azok a fegyveresek is, akik korábban Szíriában harcoltak az ottani kormányerők ellen. Ez a helyzet szerinte veszélybe sodorja a közép-ázsiai köztársaságokat. Hozzátette, hogy a Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén lévő orosz katonai támaszpontok, valamint az adott országok saját fegyveres alakulatai komoly visszatartó erőt jelentenek a nemzetközi terrorista bandáknak. Szaginbajev elmondta, Biskek nem tárgyal Moszkvával arról, hogy még egy orosz katonai bázist létesítsen az ország területén. Nem is mérlegelték ennek lehetőségét – tette hozzá.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői biskeki látogatásán arról beszélt, hogy Oroszország kész fontolóra venni egy újabb katonai bázis létrehozását Kirgizisztánban, amelynek igénye a helyi vezetésben az Afganisztán felől érkező terrorfenyegetés miatt merült fel. Az orosz fegyveres erőknek Tádzsikisztánban is van támaszpontjuk, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belüli együttműködés keretében.
Oroszország jogelődje, a Szovjetunió fegyveres erői 1979. december 25. és 1989. február 15. között egy meghiúsult ideológiai és geostratégiai terjeszkedési kísérlet keretében harcoltak Afganisztánban.

Az Egyesült Államok 2001-ben, a területén az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet által végrehajtott támadások után avatkozott be a közép-ázsiai országban, megszerezve az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatását is. Az amerikaiak és szövetségeseik által támogatott afgán kormány jelenleg a szélsőséges, fegyveres tálibokkal áll harcban.