Lavrov: Moszkva többek között a nukleáris fegyverekről folytatna párbeszédet Trumppal

Szavai szerint ezek a tárgyalások kiterjedhetnek a hiperszonikus fegyverekre, az Európában kiépített amerikai rakétavédelemre, az űrfegyverekre és a nukleáris kísérletekre. Elmondta, hogy Moszkva az elnöki beiktatás után kész a kapcsolatfelvételre a Trump-kormányzattal.
Lavrov értelmezése szerint Trump a The Timesnak adott interjújában nem kötötte a nukleáris leszerelés ügyéhez az Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozása miatt bevezetett szankciók feloldását. Az orosz diplomácia vezetője szerint a megválasztott amerikai elnök csak annyit mondott, hogy kezdeni kellene valamit a gazdasági büntetőintézkedésekkel, fel kell mérni, milyen jó megállapodásokat köthetne egymással Washington és Moszkva, valamint hogy esély nyílhat az alkura a nukleáris fegyverek kérdésében.

A miniszter ismételten cáfolta a készülő reykjavíki orosz-amerikai csúcsról szóló sajtójelentéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Trump „különleges" nézeteket vall, amelyek nemcsak a demokrata, hanem sokban a hagyományos republikánus állásponttól is eltérnek, ezért úgy vélekedett, hogy a két ország kapcsolatainak jövője csak az új kormányzat munkába állása után válik világossá.

Lavrov kifejezte Oroszország készségét, hogy az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és az egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján fejlessze kapcsolatait az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és a NATO-val.
„Ismétlem: az értékek exportja nélkül, anélkül, hogy megpróbálnának ránk erőltetni bármilyen értékeket" – fogalmazott.

A tárcavezető leszögezte, hogy Oroszország nem fogadja el a Nyugat liberális értékeinek abszolutizálását. Úgy fogalmazott, hogy a demokrácia- és az értékexport váltotta ki az ukrajnai válságot és a kudarcba torkollt „arab tavaszt".

Lavrov méltatta a pragmatikus megközelítést előnyben részesítő kormányokat.
Elmondta, hogy mind Hillary Clinton, mind John Kerry amerikai külügyminiszter megkerülte azt a javaslatát, hogy fogadjanak el kétoldalú nyilatkozatot az egymás társadalmi rendjének megváltoztatására irányuló tevékenységtől való tartózkodásról.
Beszámolója szerint az Egyesült Államok hírszerzése felerősítette beszervező tevékenységét, és tavaly áprilisban egyenesen a washingtoni orosz nagykövetség második emberét környékezte meg. Egy másik magas rangú orosz diplomatának az együttműködés reményében 10 ezer dollárt rejtettek el a gépkocsijában. Emlékeztetett arra az esetre is, amikor a súlyosan beteg Jevgenyij Primakov orosz exkormányfő gyógyszeréért érkező tisztségviselőt kísérelték meg beszervezni.

A külügyminiszter kifogásolta egyebek között, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei megbilincselték az orosz katonai attasét, és hogy Oroszországban akkreditált amerikai diplomaták bukkantak fel a Donyec-medence térségében, Csecsenföldön és az orosz ellenzék megmozdulásain is.
Bírálta az Obama-kormánynak azt a törekvését, hogy megakadályozza az orosz-japán közeledést, azt, hogy Abe Sindzó japán kormányfő fogadja Vlagyimir Putyin elnököt.

Az ártatlanság vélelmének intézményére hivatkozva elutasította azt a kérést, hogy bizonyítsa be: orosz hackerek nem hajtottak végre támadásokat nyugati informatikai rendszerek ellen. Kijelentette ugyanakkor, hogy az állítólagos orosz hackertámadásokra vonatkozó bizonyítékokat a nyugati titkosszolgálatok „az ujjukból szopták". Emlékeztetett rá, hogy Moszkva mind az EBESZ-ben, mind az ENSZ-ben kezdeményezte a nemzetközi együttműködést a kiberbiztonság terén, de elutasításban részesült.

Lavrov „hibásnak" és „rövidlátónak" nevezte az EU politikáját, amely arra próbálja meg rákényszeríteni a partnerországokat, hogy válasszanak Brüsszel és Moszkva között. Nehezményezte, hogy az EU még csak nem is válaszolt a hozzá az Eurázsiai Gazdasági Bizottság által elküldött együttműködési javaslatra.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az uniónak segítenie kell a Balkánon jelentősen felerősödött feszültség csökkentésében. Rámutatott egyebek között, hogy a vonatkozó megállapodás értelmében a helyi albán biztonsági erők nem jelenhetnének meg Koszovó főként szerbek lakta északi területein.

Szíriáról szólva Szergej Lavrov úgy vélekedett, hogy helyes meghívni az új amerikai kormányt az Asztanában a Damaszkusz és az ellenzék képviselői között tartandó béketárgyalásokra, és reményét fejezte ki, hogy a Trump-kormányzat elfogadja a kazah fővárosba szóló meghívást, ahol a megbeszélések a tervek szerint január 23-án kezdődnek. Mint mondta, tudomására jutott, hogy egyes európai országok zátonyra akarták futtatni a tárgyalásokat, mert kihagyták őket belőlük.
Bizakodással nyilatkozott arról, hogy az új amerikai vezetéssel Moszkva a szíriai konfliktus és a terrorellenes harc ügyében hatékonyabban tud majd együttműködni, mint az Obama-kormányzattal.

Mint mondta, csak üdvözölni tudja azt, hogy Trump a terrorizmus elleni küzdelmet határozta meg a legfontosabb nemzetközi feladatként. Lavrov értékelése szerint 2016-ban éppen a terrorizmus jelentette a legsúlyosabb nemzetközi fenyegetést.
Állítása szerint egyébként az orosz katonai beavatkozás nélkül a „terroristák" két-három héten belül elfoglalták volna Damaszkuszt.
A külügyminiszter kijelentette, hogy az orosz-kínai viszony talán soha nem volt olyan jó, mint most. Elmondta, hogy Moszkva és Peking az Észak-Koreával folytatott tárgyalások újraindításán fáradozik.