Légibombák mentesítése Németországban

Évente átlagosan 2000 tonna 20. századi robbanószerkezetet hatástalanítanak, szállítanak el vagy semmisítenek meg a helyszínen német tűzszerészek. Az eszközöket korábban rosszul működő időzítő-gyújtószerkezettel szerelték fel, így ezek nem léptek működésbe bevetésüket követően, ezért kerülnek elő még ma is ilyen mennyiségben. Szovjet gyártmányú tüzérségi eszközök, német kézigránátok, harckocsi elleni aknák és különböző típusú gyalogsági lőszerek ugyancsak fellelhetők az egykori NDK azon területein, ahol a berlini fal leomlása előtt hadgyakorlatokat tartottak. A robbanótestekkel kapcsolatos bejelentések annyira gyakoriak Németországban is, hogy a rendőri erők mellett külön tűzszerész-egység, az úgynevezett Kampfmittelbeseitigungsdienst (KMBD) foglalkozik az említett katonai eszközök mentesítésével. A német tűzszerészek rengeteg robbanóeszközt hatástalanítanak, de a becslések szerint még évtizedekig eltarthat, amíg a teljes mentesítés meg nem történik.

Berlin, Frankfurt, Hannover: tízezrek kitelepítve

Legutóbb 2018 áprilisában, Berlinben léptettek életbe nagyobb léptékű lezárásokat. Akkor 10 ezer embert kellett kitelepíteni egy 500 kilogrammos, második világháborús bomba miatt. 800 méteres körben rendeltek el lezárásokat: a korlátozások minisztériumokat, kórházakat, múzeumokat és lakóházakat is érintettek. A mentesítési munkálatok alatt nem álltak meg a vonatok Berlin központi pályaudvarán.

Ezt megelőzően 2017 szeptemberében, Frankfurtban 70 ezer embernek kellett elhagynia lakóhelyét, mert 1,4 tonnás brit légibombát találtak a Goethe Egyetem közelében. A becenevén háztömbrombolónak nevezett bombát úgy tervezték, hogy képes legyen egész utcákat eltörölni a föld színéről. Az egyetemet, a központi bankot és kórházakat is kiürítették, amíg a tűzszerészek dolgoztak.

2017 májusában 50 ezer embert érintettek a korlátozások Hannoverben, amíg a tűzszerészek három második világháborús brit légibombát hatástalanítottak. Ez azt jelenti, hogy a város lakosságának tizede húzódott a biztonsági zónán kívülre a műveletek idejére. Hét ápolóotthont, egy klinikát és egy gumigyár teljes területét is kiürítettek ekkor. Három iskolában alakítottak ki egészségügyi ellátópontokat, és élelemmel is készültek a hatóságok a lakóhelyüket elhagyó várakozók részére. Az érintett felnőttek számára múzeumlátogatásokat, a gyermekeknek filmnézést és sporttevékenységeket szerveztek a mentesítés idejére. A terület zárásának nem volt kifutó határideje: senkit sem engedtek a biztonsági zónába, amíg véget nem ért a művelet.

Karácsonyi akció

Gyakran szóba kerül az augsburgi lakosok között a két évvel ezelőtti rendhagyó karácsony. 2016. december 25-én több mint 50 ezer érintett városlakónak kellett máshol töltenie az ünnepeket egy 1,8 tonnás brit légibomba hatástalanítása miatt. A hatóságok azért választották a karácsonyt a mentesítés idejére, mert akkor könnyebben végre lehetett hajtani a veszélyeztetett terület zárását és ürítését, mint egy átlagos munkanapon. A város polgármestere videóüzenetben kérte a műveletek idejére kitelepített emberek rokonait, barátait arra, hogy biztosítsanak helyet szeretteik, ismerőseik számára a bomba hatástalanításának idejére.

Köln és Koblenz tonnás bombái

2015. május végén 20 ezer embert telepítettek ki Kölnben, mert egy 1 tonnás amerikai légibombát hatástalanítottak a tűzszerészek. A robbanótestet a Rajnától nem messze, a Muelheim-híd közelében találták meg, vezeték-felújítási munkálatok során, 5 méterrel a föld alatt. A mentesítés idejére egy kilométeres körzetben rendeltek el ürítést a német hatóságok. Iskolákat, óvodákat is lezártak a művelet idejére, de egy idős, illetve sérült embereket ellátó intézmény 1100 lakóját is érintették a korlátozó intézkedések – az intézetet elhagyó bentlakók átlagéletkora 86 év volt.

2011 decemberében, Koblenz városában két világháborús eszközt hatástalanítottak tűzszerészek a Rajna folyó medrében. A robbanótesteket a folyó alacsony vízállása miatt fedezték fel: a nagyobbik egy 1,8 tonnás légibomba volt, amelyet a Francia Királyi Légierő dobhatta le 1943 és 1945 között. A kisebbik 125 kilogrammot nyomott. Két kilométeres körzetben zárták le a területet a hatóságok a műveletek idejére és 45 ezer főt – a város lakosságának közel felét – kellett kitelepíteni a mentesítés előtt. A kitelepítés érintett egy börtönt, két kórházat és hét ápolóotthont. 500 mentő- és rendőrautó állt folyamatos készenlétben arra az esetre, ha működésbe lépne valamelyik robbanótest a mentesítés során. A hatástalanítást megelőzően több száz homokzsákot fektettek a bombák köré a Rajna medrébe, és kiszivattyúzták a körbezárt területről a vizet. A tűzszerészek csak akkor kezdték meg a gyújtószerkezetek kiszerelését, amikor teljesen kiszáradt a bombák környezete. Ezt követően három óra alatt sikeresen végeztek az eszközök hatástalanításával.

A „legveszélyesebb" német város

A világháborús robbanótestek előbukkanását tekintve a Berlintől nem messze fekvő Oranienburg a leginkább érintett település Németországban. Adolf Hitler uralma idején koncentráltan támadták a szövetséges bombázók a területet, ahol fegyverraktár, repülőgépgyártó üzem és nukleáris kutató létesítmény is működött, emellett vasúti csomópontnak is számított. Csaknem 200 robbanótestet hatástalanítottak Oranienburgban a második világháború vége óta, becslések szerint pedig még 350-400 szunnyadó bomba lehet a környéken eltemetve.

Ölhetnek a világháborús robbanótestek

Sajnos akad olyan példa is, amikor a tűzszerészek már nem tudtak segíteni. 2014 januárjában egy munkagép ásás közben csapott bele a szunnyadó bombába az Észak-Rajna-Vesztfáliában található Euskirchenben. Az ütés következtében a világháborús eszköz felrobbant: a gép kezelője azonnal életét veszítette, nyolcan pedig megsérültek. A robbanás hatásait egy kilométeres körben érzékelték: megrongálódtak a közelben lévő irodaépületek, illetve gépjárművek, boltok és lakások ablakai törtek be a lökéshullám miatt.

Németországban több tucat tűzszerész és civilek százai veszítették életüket világháborúból fennmaradt eszközök felrobbanása miatt a világégést követő évtizedekben. A halálos áldozatok száma ma már kevesebb, de nem szűnt meg. 2000 óta tizenegy német tűzszerész veszítette életét szolgálatban.

Fotó: internet