Libanonban terjeszkedik az al-Kaida

A felekezetek közötti hatalommegosztás törékeny rendszerét bevezető, a Földközi-tenger partján fekvő kis országban érezhető leginkább a szíriai események hatása: az utóbbi időben megszaporodtak a libanoni fővárosban, Bejrútban és Tripoliban autóba rejtett pokolgépes merényletekről, fegyveres utcai harcokról, a Bekaa-völgyben sorozatos rakétatámadásokról szóló beszámolók.

Általánosságban elmondható, hogy a síita Hezbollah szélsőséges csoport Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányerőit, miközben a szunnita muszlimok – beleértve a szélsőséges al-Kaida fegyvereseit is – a szíriai felkelőket támogatják.

A terrorszervezethez kötődő Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges csoport az elmúlt hetekben védekezésre rendezkedett be Szíria északi és keleti részein, miután a rivális felkelőcsoportok támadást indítottak ellenük néhány hete. Az ILIÁ azután került szembe számos felkelőcsoporttal, hogy azok nem bírták tovább elviselni a szélsőséges iszlamisták kegyetlen bánásmódját, amely olykor a felkelőket sem kímélte.

Az ILIÁ jelenleg Libanonba, azon belül is az északi részen fekvő Tripoli városába fészkelte be magát. A libanoni környezet megfelelő táptalajt jelent egy hasonló terrorszervezet létrehozásához, az utóbbi időben ugyanis jelentősen megnőtt a szunnita iszlám szigorúbb irányzatát követők száma, emellett kiújultak az összecsapások a síita vallás egyik ágát jelentő alavita hívek és a szunniták között.

A felekezeti gyűlölködés az 1980-as évekre vezethető vissza a területen, amikor Hafez el-Aszad, a jelenlegi szíriai elnök atyjához hű csapatok a helyi alaviták támogatásával felmorzsolták Tripoliban a szunnita erőket, akikről úgy gondolták, hogy közel állnak a Libanonban harcoló palesztin csoportokhoz. Miután 1990-ben véget ért a tizenöt éven keresztül húzódó libanoni polgárháború, az egymást követő kormányok arra összpontosítottak, hogy újjáépítsék és fejlesszék a fővárost, Bejrútot, miközben az ország többi városát viszonylagos szegénységben hagyták, és azóta is a munkanélküliséggel és a társadalomból kirekesztett szegényrétegekkel küzdenek.

Ahogy a lepusztult városok, a főképp szunnita palesztin bevándorlóknak otthont adó menekülttáborok is a dzsihádisták utánpótlásának potenciális „lelőhelyeit" jelentik. Mindeddig az innen származó kisebb csoportok Afganisztánba, Irakba és más konfliktuszónába indultak harcolni ahelyett, hogy Libanonban építették volna fel saját szervezetüket.

Úgy tűnik, hogy ez azonban nem várat sokáig magára.

A Reuters forrásai egy Abu Szajjaf al-Anszári, az al-Kaida libanoni vezetőjének nevében írt közleményre hivatkoznak, amelyben a férfi megerősíti, hogy a szervezet tagjai megvetették lábukat Libanonban. Anszári közleményében hűséget esküdött az ILIÁ vezetőjének, és elmondta, hogy Libanon jelenti az al-Kaida számára a kaput, amelyen keresztül csapást mérhetnek Izraelre. Szíriai felkelők szintén megerősítették, hogy az al-Kaida libanoni szárnya felállításán dolgozik.

Egy az al-Kaida vezetőihez közel álló szíriai parancsnok elmondta, hogy Anszári közleményére Abu Bakr al-Baghdadi, az ILIÁ vezetője is áldását adta.

Miközben a csoport várhatóan Tripolira összpontosítja erőit, fegyvereseik megjelenhetnek az észak-libanoni Akkar tartományban, a Bekaa-völgyben és a déli Sidon városában is.

A helyiek szerint az al-Kaida már most elkezdte ellenőrzése alá vonni Tripoli néhány külvárosát, s az ellentmondást nem tűrő iszlamista csoport fekete-fehér zászlói tűntek fel például a város utcáin és a házak erkélyein. Az új csoport megjelent Akkar tartományban és a Bekaa-völgyben is.

Al-Baghdadi, aki több ezer, többségében iraki, egyiptomi és líbiai fegyveresnek parancsol, eredetileg a felkelők erősítésére küldte Szíriába harcosait. Sok felkelő azonban ellene fordult, amikor a szélsőséges iszlamisták megöltek és megkínoztak több száz szíriai, ugyancsak iszlamista felkelőt.

„Az az álma, hogy államot alapítson. Semmi mást nem lát, és bárkit eltapos, aki az útjába áll" – mondta egy szíriai parancsnok, aki az ILIÁ ellen küzd. „Saját véreit is gyilkolni kezdte, mert megtagadtuk, hogy emírünknek (vezetőnknek) tekintsük. Tehát most már mi is hitetlenek vagyunk, és az államalapítás útjában állunk, csakúgy mint a síiták, a zsidók és mások is" – tette hozzá.

Az ILIÁ vezetője még Ajman al-Zavahrival, az al-Kaida első emberével is szembeszállt, és megtagadta, hogy az ILIÁ a szintén az al-Kaidához kötődő an-Nuszra Front javára elhagyja a szíriai csatateret. Az an-Nuszra azóta a felkelőkkel együtt Baghdadi fegyveresei ellen fordult.

„Valóra akarják váltani az álmukat. Ők az +Iraki és Levantei Iszlám Állam+, vagyis Szíria, Libanon, Jordánia és Palesztina. Nem fognak meghátrálni" – mondta egy parancsnok, akinek az emberei elfogták az ILIÁ néhány harcosát Észak-Szíriában.

Nem tudni egyelőre, hogy milyen erős a csoport Libanonban. Néhányan azt állítják, hogy már teljesen támadásra készek, többen úgy vélik, hogy még csak az előkészületeknél tartanak.

Egy Anszári nevében a múlt szombaton, a YouTube videomegosztó portálon közzétett üzenetben az új szervezet vezetője elmondta, hogy a szunnitákkal rosszul bánnak a Hezbollah síita fegyveresei. Felszólította ezért a szunnita harcosokat, hogy egyesítsék erőiket, és üdvözölte a síita területeken nemrég elkövetett merényleteket.

Egy Törökországban élő szíriai parancsnok úgy vélte: „Autóba rejtett pokolgépek, robbantások lesznek itt-ott (Libanonban). Nem valószínű azonban, hogy totális háború törne ki".