Líbia lehet a következő támadási helyszín?

Francia és brit sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország már hónapok óta készül légicsapásokra az Iszlám Állam ellen Líbiában. Így már 2015 novemberétől végeztek felderítést Líbia felett a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó fedélzetéről felszálló, Rafale típusú vadászbombázók, miközben Szíria irányába tartottak bevetésre. Sőt az al-Maszri al-Jóm című egyiptomi napilap szerint a harci gépek január elején csapásokat is mértek a terrorszervezet líbiai állásaira. Líbiai források szerint a francia légierő bombázta a dzsihadistákat, Párizs azonban nem reagált a hírekre.

Barack Obama amerikai elnök csütörtökön „erőteljesebb fellépést" követelt a szélsőségesek elleni harcban a polgárháborús Líbiában és más, a dzsihadisták által veszélyeztetett országokban is. Joseph Dunford amerikai vezérkari főnök múlt pénteken tett nyilatkozatában határozott katonai fellépést sürgetett a terrorszervezet terjeszkedésének megfékezésére az észak-afrikai államban. Peter Cook, a Pentagon szóvivője mindamellett szerdán azt is elmondta, hogy az IÁ líbiai terrorfenyegetésére Washington a „katonai beavatkozás mellett számos más lehetőséget" is vizsgál.

Líbia Moammer Kadhafi diktátor halála után gyakorlatilag részekre szakadt, az ország ellenőrzéséért különféle fegyveres szervezetek harcolnak egymással.

A zűrzavarban egyre nagyobb befolyást szerez az IÁ, amely ellenőrzése alá vonta Szirt városát, és több olajmezőt is megtámadott.

Az országban a múlt hónapban kötött békemegállapodást a nemzetközileg elismert kormány és a fővárost, Tripolit uraló iszlamista fegyveres szövetség. A külföldi katonai támogatás vélhetőleg csak abban az esetben lenne kivitelezhető, ha megkezdődne az egyezség végrehajtása, és ennek részeként felállna a nemzeti egységkormány Líbiában.

Az IÁ tavaly megszilárdította pozícióját a polgárháborús országban, és teljes mértékben uralma alá vonta a Földközi-tenger partján fekvő Szirtet. Az idén január 4-én a milícia bejelentette, hogy elfoglalta az onnan 100 kilométerre keletre fekvő Bin-Dzsavád kikötővárost. A stratégiai fontosságú város Líbia Olajfélhold nevű régiója kapujában fekszik.

Bin-Dzsavád bevétele után a terrorcsoport azonnal támadást intézett a térség két fontos olajkikötőjéhez, esz-Szidrhez és Rász-Lanúfhoz közeli olajterminálok ellen. Bár a fegyvereseket sikeresen visszaverték, az olajipari létesítményeknél napokkal később is hatalmas tűz pusztított.

A nyugati katonai koalíció attól tart, hogy az IÁ ellenőrzése alá kerülhetnek a Bengázitól délre elterülő olajmezők is, és ezzel a terroristák kiterjeszthetik hatalmukat dél felé, az ország határain túlra is.

Ashton Carter amerikai védelmi miniszter korábban elmondta, hogy az IÁ Szíria és Irak után Líbiában is meg akarja vetni a lábát. A szervezet kiképzőközpontokat épít támogatóinak, és szívesen fogad soraiba külföldi harcosokat, ahogy tette ezt korábban Irakban és Szíriában is. A dzsihadisták a helyi gazdaság feletti ellenőrzést is meg akarják kaparintani, és adók kivetésével is próbálkoznak. Carter szerint az Egyesült Államok nem szeretné, ha a helyzet úgy alakulna, mint Szíriában és Irakban.

Martin Kobler, az ENSZ líbiai különmegbízottja szerint hiba volt, hogy Moammer Kadhafi néhai diktátor 2011-es bukása után a Nyugat nem támogatta az észak-afrikai államot.

A világszervezet megbízottja figyelmeztetett az IÁ térnyerésére a térségben. Szerinte ha a dzsihadisták összefognak a nigeri és a csádi terrorszervezetekkel, akkor nagyon nehéz lesz őket visszaszorítani. Kobler elmondta: szeretné elkerülni, hogy Líbiából a jövő Szíriája váljék, ugyanakkor úgy vélte, nem maradt sok idő.

Az IÁ saját közlése szerint Abu al-Katani „emírt" küldte Líbiába. Francia sajtóértesülések úgy tudják, hogy a dzsihadisták Észak-Afrika „kalifájának" készülnek kikiáltani őt. Egyelőre nem tudni, hány harcost tud kiállítani a terrorszervezet Líbiában. A jelentések az IÁ háromezer fegyvereséről tudnak, akik helyben toboroznak, és további harcosokat képeznek ki. Szakértők a többszörösére becsülik a szélsőségesek által toborozható harcosok számát.