Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Müncheni biztonságpolitikai konferencia: eltérő orosz és nyugati álláspont Ukrajnáról

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. február 2. 21:23

Oroszország homlokegyenest ellenkező módon ítéli meg az ukrajnai fejleményeket, mint az EU és az Egyesült Államok – derült ki az 50. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

Az ukrán belpolitikai válság a 400 vezető politikus részvételével zajló évfordulós tanácskozás fő témája volt. Az orosz külügyminiszter szerint az ukrán tüntetők a nyugati uszítás hatására vonultak az utcára, az amerikai külügyminiszter szerint viszont a jelenkor legfontosabb harcát vívják a demokratikus, európai jövőért.

A január 31-én, pénteken kezdődött háromnapos tanácskozáson külön pódiumbeszélgetést tartanak majd az ukrajnai helyzetről többek között Leonyid Kozsara ukrán külügyminiszterrel és Vitalij Klicskóval, az Ütés (Udar) nevű ellenzéki párt vezetőjével. A vitát, amelyet a tervek szerint Martonyi János magyar külügyminiszter összegez majd, szombat este tartják, de Ukrajna szinte az összes többi panelbeszélgetésen is kiemelt téma volt.

Az EU-val kidolgozott társulási és szabadkereskedelmi szerződés meghiúsulása miatt tavaly novemberben kirobbant válság tanulságairól még A múlt, a jelen és a jövő biztonságpolitikája című panelbeszélgetésen is szó esett. Az ukrajnai válság világosan mutatja, hogy az EU nem tanult a kilencvenes években elkövetett hibákból, és továbbra is „teljesen reménytelen", amikor kezelnie kellene a perifériáján egy vérontásba forduló válságot – emelte ki Radek Sikorski lengyel külügyminiszter.

A konferenciát a müncheni belvárosban tartják a Bayerischer Hof nevű luxusszállodában. A környéken több ezer rendőr ügyel a biztonságra. A lezárt területen kívül, a bajor főváros központjának peremén a hagyományoknak megfelelően tüntetéseket tartottak. Egy nagyjából 800 fős demonstráción a konfliktusok békés megoldásáért, a katonai erő alkalmazása ellen tüntettek. Egy másik demonstráción az ukrajnai ellenzék több száz támogatója gyűlt össze, a szónok Vitalij Klicsko volt.

„Harc nélkül nincs győzelem, ezért tovább harcolunk és győzni fogunk" – jelentette ki a politikus.

Frank-Walter Steinmeier a konferencia második napját megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Viktor Janukovics ukrán államfőnek sürgősen teljesítenie kell az ellenzéknek tett ígéreteit. „Nagyon veszélyes időhúzásra játszani, amikor ég a kanóc a lőporos hordón" – fogalmazott.

John Kerry amerikai külügyminiszter beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok és az EU kiáll a demokráciáért küzdő ukrán nép mellett. Jelenleg „Ukrajnában vívják a legfontosabb harcot a demokratikus, európai jövőért" – mondta. Az ukrán emberek úgy döntöttek, hogy a jövőjüket nem kötik „egyetlen országhoz" – tette hozzá az amerikai külügyminiszter Oroszországra utalva.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konferencián Ukrajna belügyeibe való beavatkozással vádolta a Nyugatot, azt állítva, hogy az ellenzék támogatásával az EU szítja az erőszakos tüntetéseket. „Miért van az, hogy az EU oly sok jelentős politikusa bátorítja ezeket a cselekményeket, miközben otthon gyorsan fellépnek azért, hogy bármilyen törvénysértést súlyos megbüntessenek?" – tette fel a kérdést az orosz diplomácia vezetője.

Leonyid Kozsara külügyminiszter a tanácskozás margóján Szergej Lavrovval folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy a kijevi vezetés elutasít mindenfajta külső beavatkozást az ország belügyeibe. „Nem óhajtunk sakkfigura lenni egy geopolitikai játszmában, amely megaláz bennünket és sérti az ukrán népet" – hangoztatta a miniszter, hozzátéve: a kijevi kormány elutasítja, hogy bárki is beavatkozzon az Ukrajna és Oroszország közötti stratégiai partneri viszonyba.

Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője Ban ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy az ukrán ellenzék egyelőre elutasítja a világszervezet közvetítői ajánlatát a válság rendezésére. A krízist a belpolitikai szereplőknek kell megoldaniuk, együttműködve Ukrajna nyugati partnereivel, és az ENSZ vagy az EBESZ közreműködése csak akkor jöhet szóba, ha már – mint fogalmazott – teljes mértékben kilátástalanná válik a helyzet.