NATO-csúcs: Ukrajnáról és a szövetség „korszakváltásáról”

A NATO-tagországok pénteken a walesi Newportban megállapodtak abban, hogy az ukrán válság fejleményeire való tekintettel megállítják a védelmi kiadások csökkentésének folyamatát.
A megállapodás szerint egy évtizeden belül minden NATO-tag „közelíti" katonai kiadásai mértékét a saját nemzeti összterméke (GDP) 2 százalékának megfelelő értékhez.

A csúcstalálkozó után kiadott közleményükben a NATO-tagok jelzik: azok az államok, amelyek jelenleg is teljesítik a 2 százalékos szintet – mint például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – a továbbiakban is ezt a gyakorlatot követik. A szövetségnek azok a tagállamai, amelyek viszont ennél kisebb arányban költenek katonai célokra, vállalják, hogy egy évtizeden belül közelítik védelmi kiadásaikat GDP-jük – reálértékben számított – 2 százalékához.

Katonai szakértők emlékeztetnek: a gazdasági válság óta az európai „nagyok" folyamatosan csökkentik védelmi kiadásaikat. Az Egyesült Államok megpróbált nyomást gyakorolni az európai NATO-tagokra annak érdekében, hogy vessenek véget a védelmi kiadások folyamatos lefaragásának és vállaljanak kötelezettséget arra, hogy védelmi kiadásaik el fogják érni a 2 GDP százalékát. Washington azzal érvel, hogy – mint fogalmaznak – nem lehet a végtelenségig az Egyesült Államoktól elvárni, hogy a számla nagy részét fizesse.

Porosenko: a foglyokat akár már szombaton szabadon engedhetik

A foglyokat akár már szombaton szabadon engedhetik a Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői által Minszkben tető alá hozott tűzszüneti egyezség alapján – vélte Petro Porosenko a walesi Newportban adott nyilatkozatában.
Az ukrán elnök a NATO-csúcs helyszínén újságíróknak elmondta: a megállapodás tizenkét lépésben határozza meg az ukrán válság rendezését. Ezek közé tartozna, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk – többségében orosz nyelvű – megyékben biztosítanák a hatalom jelentős decentralizációját, ez a térség gazdasági önállóságot kapna, ezen kívül e megyék a jövőben a maguk belátása szerint választhatnák meg, mely nyelvet akarják hivatalosan használni. A politikai rendezés része lenne az amnesztia is – tette hozzá.

Reményének adott hangot, hogy a megállapodás keretében végrehajtandó fogolycserére akár már szombaton sor kerülhet, így egyaránt szabadon engednék a fogságba esett ukrán katonákat és a szeparatistákat.
„Roppant elégedett vagyok" – mondta Porosenko, aki szerint a minszki megállapodás alapja lehet az eddig több mint 2600 halálos áldozatot követelő válság megoldásának.

A fegyvernyugvásról szóló jegyzőkönyv a harcoló felek között közvetítő, Kijev és a szakadárok mellett Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport ülésén született meg, bár az egyezség tágabb kérdéseiről Porosenko már korábban megegyezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„A fegyvernyugvás olyan megegyezésen alapul, amely a Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésem során született" – mondta Porosenko, aki úgy fogalmazott: most már az orosz elnökkel „közösen osztozik a felelősségen" azért, hogy a tűzszünet tartós legyen.

 
Cameron: hadrendbe állítják a második készülő brit repülőgép-hordozót is

A korábbi tervekkel ellentétben nemcsak az egyik, hanem mindkét készülő repülőgép-hordozóját hadrendbe állítja a brit királyi haditengerészet – jelentette be a pénteken véget ért walesi NATO-csúcs után a brit miniszterelnök.
David Cameron közölte: e döntéssel lehet biztosítani, hogy Nagy-Britannia mindig készenlétben tarthasson legalább egy bevethető repülőgép-hordozót.

Nagy-Britannia két repülőgép-hordozót épít, de egyikük, a Prince of Wales sorsa a kormány által 2010-ben elvégzett stratégiai felülvizsgálat óta bizonytalan volt. Az akkori döntés alapján ezt a hajót nem állították volna hadrendbe, hanem vagy eladták volna, vagy konzervált állapotban, szárazdokkban tartották volna későbbi döntésig.

A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a pénzügyi válság idején hatalmasra duzzadt költségvetési deficit leszorítása végett reálértéken 8 százalékkal tervezte csökkenteni 2015-ig Nagy-Britannia védelmi költségvetését. Ennek már áldozatául esett a királyi haditengerészet korábbi zászlóshajója, az Ark Royal repülőgép-hordozó, több más hadihajóval együtt. Emellett kivonták a szolgálatból a hordozókról helyből felszállni képes Harrier harci gépeket is.

Az Ark Royal leszerelése óta Nagy-Britanniának nincs repülőgép-hordozó kapacitása, csak egy helikopter-hordozó áll jelenleg hadrendben.
A NATO-tagországok a walesi NATO-csúcson azonban – tekintettel az ukrán válság fejleményeire – megállapodtak, hogy visszafordítják a védelmi kiadások csökkentésének folyamatát.
Cameron szerint a brit kormány e kötelezettségvállalás jegyében döntött arról, hogy mindkét készülő repülőgép-hordozót hadrendbe állítja.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia egyike „azon néhány" NATO-tagállamnak, amelyek hazai össztermékük (GDP) 2 százalékánál többet fordítanak védelmi kiadásokra.
A minimum 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetés a NATO általános elvárása a tagállamokkal szemben, ám ennek a szövetség 28 tagjából jelenleg mindössze négy tesz eleget.

A készülő két brit repülőgép-hordozó, a Prince of Wales és a Queen Elizabeth együttes beruházási költsége 6,2 milliárd font (csaknem 2500 milliárd forint), ami a kétszerese az eredeti előirányzatnak.
A Queen Elizabethet II. Erzsébet királynő már júliusban hivatalosan felavatta a kelet-skóciai Rosyth hajógyárában. A két új repülőgép-hordozót azonban a tervek szerint csak 2017-ben bocsátják vízre, és 2020-ban állítják hadrendbe.
Ez a két legnagyobb hadihajó, amelyet Nagy-Britanniában a brit királyi haditengerészet számára valaha is építettek. Vízkiszorításuk 65 ezer tonna, hosszuk 280 méter, legénységük – a haditengerészeti és a repülőszemélyzettel együtt – egyenként 1600 főből áll majd.

Orosz külügy: a közös ukrán-NATO hadgyakorlat és a csúcstalálkozó hangneme alááshatja az ukrajnai békefolyamatot

Moszkva szerint a NATO-val közösen Ukrajnában tervezett hadgyakorlatok és a walesi csúcstalálkozó hangneme alááshatják az ukrajnai békefolyamatot.
Az orosz külügyminisztérium kemény hangú közleményben reagált pénteken az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának döntéseire. Nem sokkal azt követően, hogy Minszkben az EBESZ és Moszkva közvetítésével a délkelet-ukrajnai szakadárok és Kijev tűzszüneti megállapodást kötöttek.

Moszkvában úgy látják, hogy a NATO-csúcson az ukrán válsággal kapcsolatosan elhangzott nyilatkozatok és a döntés a 2014 végéig tervezett közös ukrán-NATO hadgyakorlatokról elkerülhetetlenül „élezni fogják a feszültséget és veszélyeztetik az ukrajnai békefolyamatban bekövetkezett óvatos előrelépést". Emellett hozzájárulnak „az ukrán társadalom megosztottságának mélyüléséhez". Ráadásul arról tanúskodnak, hogy a NATO feltétel nélkül támogatja a neonáci és szélsőséges kijevi erőket, közöttük a Jobboldali Szektort.

Az észak-atlanti szövetség egyes tagállamai és Ukrajna hadseregének egységei a tervek szerint szeptember 16. és 26. között Nyugat-Ukrajnában hajtanak végre közös hadgyakorlatot. A 15 ország részvételével megrendezendő, Rapid Trident (Gyors Szigony) elnevezésű hadgyakorlaton az Olaszországban állomásozó amerikai 173. légi szállítású dandár 200 katonája is részt vesz – közölte szerdán a Pentagon.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint aligha keltettek meglepetést a walesi csúcstalálkozó eredményei. A tárca élesen bírálta az észak-atlanti szövetséget, amelynek Walesben hozott döntései szerinte „egyértelműen megmutatták, hogy a NATO, amelynek politikáját Washington és néhány európai főváros »héjái« diktálják, Európában továbbra is uralkodó szerepre törekszik katonai területen." Szerinte a valódi veszélyek, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítések szenvednek emiatt károkat.

A NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról született megállapodás. Anders Fogh Rasmussen főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcsértekezleten döntést hoztak arról, hogy megerősítik a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettséget, és elősegítik, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást.
Ezt a kezdeményezést a NATO kiterjeszti Grúziára, és Moldovára is. Rasmussen kijelentette: a szervezet ajtaja továbbra is nyitva áll az új tagok előtt, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben.

A lengyel elnök összehívja a Nemzetbiztonsági Tanács ülését

Bronislaw Komorowski lengyel elnök jövő hét keddre összehívja Lengyelország legfontosabb politikai vezetőiből álló tanácsadó testületét, a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN) – hangzott el a newporti NATO-csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten.

A lengyel elnök a tanácskozáson a jelentősebb lengyel politikai erők támogatását fogja kérni a nemzetvédelem megerősítésére irányuló tervéhez. A terv a fegyveres erők és a nemzetvédelmi rendszer további korszerűsítését célozza.
Komorowski Newportban azt a szándékát is megerősítette, hogy Lengyelország a GDP két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Donald Tusk miniszterelnök a múlt heti parlamenti beszédében kijelentette, ez a cél már az ország 2016-os költségvetésében elérhető.

A lengyel elnök a sajtóértekezleten nagyra értékelte, hogy a NATO úgy döntött, gyorsreagálású haderőt szervez, amely erősíti a katonai szövetség jelenlétét Kelet-Európában. A csúcstalálkozó befejezése után a Dziennik Gazeta Prawna napilap azt közölte a lengyel rádióra és a diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy a NATO-tagállamok vezetői még nem hoztak konkrét döntést arról, milyen országokban helyezkednek majd el a gyorsreagálású erők. David Cameron brit miniszterelnök mindenesetre azt mondta newporti sajtóértekezletén, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz.

Obama: a kulcsfontosságú szövetségesek készek legyőzni a terroristákat Irakban

Az Egyesült Államok NATO-beli kulcsfontosságú szövetségesei készek rá, hogy Irakban legyőzzék az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök az észak-atlanti szövetség walesi csúcstalálkozója után pénteken megtartott sajtóértekezletén.

Az elnök szerint az általa „központi koalíciónak" nevezett 10 szövetséges állam ezt a katonai, hírszerzési, bűnüldözési és diplomáciai erőfeszítéseik összehangolásával kívánja elérni.
Obama hangoztatta, hogy az Egyesült Államok ugyanúgy meg fogja semmisíteni az IÁ-t, ahogyan azt a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az al-Kaidával tette.

Obama bizakodó, de szkeptikus az ukrajnai tűzszünettel kapcsolatban

Bizakodásának, de egyben a kételyeinek is hangot adott pénteken az ukrán kormány és a kelet-ukrajnai szakadárok között létrejött tűzszüneti megállapodással kapcsolatban Barack Obama amerikai elnök a NATO kétnapos walesi csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján.

Obama sürgette, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei állapodjanak meg újabb, Oroszország elleni szankciókról, amelyeket felfüggeszthetnek majd, ha a béke tartósnak bizonyul.

Mint mondta, az Egyesült Államok és Európa nyomatékosan megüzente Oroszországnak, hogy lépéseinek következményei lesznek. Az amerikai és az európai felek most véglegesítik a gazdasági büntetőintézkedéseket, amelyek az orosz gazdaság pénzügyi, energetikai és hadiipari szektorát fogják célba venni.

Az amerikai elnök kiemelte, a NATO nyilvánvalóvá tette, hogy a szövetség minden tagállamát meg fogja védeni és hogy támogatja Ukrajna szuverenitását.
„Oroszország agressziója Ukrajna ellen veszélyezteti az egységes, szabad és békés Európára vonatkozó elképzelésünket" – mondta.
Az Iszlám Állammal (IÁ) kapcsolatban Obama rámutatott: az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségesei készek rá, hogy Irakban legyőzzék a terrorszervezetet.

Az elnök szerint az általa  „központi koalíciónak" nevezett 10 szövetséges ország – az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kanada, Ausztrália, Törökország, Olaszország, Lengyelország és Dánia – ezt a katonai, hírszerzési, bűnüldözési és diplomáciai erőfeszítéseik összehangolásával kívánja elérni. A koalíció Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter bejelentése szerint később még bővülni fog.

Barack Obama az eddigi legkeményebb kifejezéseket használta a terrorszervezettel kapcsolatban, amelynek iraki célpontjai ellen augusztus 8-án rendelt el légicsapásokat. Az elnök, példaként említve az al-Kaidával szembeni fellépést, kijelentette, hogy az Egyesült Államok meg fogja semmisíteni az IÁ-t, és hogy a szervezet lerombolása érdekében „el fogja intézni" annak vezetőit, mint ahogy azt az al-Kaida és Szomália esetében tette.
Az amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok egy Szomáliában hétfőn végrehajtott dróncsapással likvidálta Ahmed Abdi Godanét, az as-Sabab terrorszervezet vezetőjét.

Barack Obama hangoztatta: az IÁ esetében az amerikai célok elérése érdekében nem szükséges csapatokat vezényelni Szíriába, ezeket a célokat meg lehet valósítani megbízható és mérsékelt szövetségesek támogatásával is.
„Ezt a stratégiát fogjuk követni" – jelentette ki az elnök, akit számos bírálat ért, amiért a múlt héten kijelentette, az Egyesült Államoknak nincsen stratégiája azzal kapcsolatban, hogy hogyan lépjen fel az IÁ fegyvereseivel szemben Szíriában.
Mint mondta, Amerika minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az IÁ sem rá, sem a szövetségeseire ne jelentsen fenyegetést.

(Fotó: AP)

Lengyel és német értékelés a tanácskozásról

Nagyra értékelte pénteken Lengyelország államfője, hogy a NATO úgy döntött, gyorsreagálású haderőt szervez, amely erősíti a katonai szövetség jelenlétét Kelet-Európában.
„Nagyon nagyra értékeljük az előrelépést egy azonnali reagálású haderő megteremtése felé" – mondta Bronislaw Komorowski Walesben.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt emelte ki a csúcstalálkozóról, hogy a szövetség döntése kelet-európai jelenlétének megerősítéséről világos üzenet Moszkvának: a NATO Lengyelországnak nyújtott biztonsági garanciái valósak.
„Igen határozott jelzés ez, keleti szomszédunk nem veheti félvállról" – mondta a kormányfő Rybnik városában pénteki látogatásán. „A NATO biztonsági garanciái már nem papíron léteznek csupán, hanem kezdenek valódiakká válni" – tette hozzá.

Angela Merkel német kancellár a walesi értekezlet utáni sajtóértekezletén rámutatott arra, hogy Oroszország ugyan megsértette a NATO-val 1997-ben kötött megállapodást, ám a katonai szövetség tartja magát a NATO-Orosz Alapító Okmányhoz. Mint mondta: a 28 tagállam vezetői megegyeztek abban, hogy a megállapodás továbbra is Európa biztonsági szerkezetének kulcsfontosságú részét képezi.

Orbán Viktor: Magyarország biztonságát növeli a NATO

Jelentősen növelik Magyarország és Közép-Európa katonai biztonságát a walesi Newportban csütörtökön és pénteken tartott NATO-csúcstalálkozó döntései – közölte Orbán Viktor miniszterelnök magyar újságírókkal a tanácskozás után, a helyszínen.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország, csakúgy, mint a szövetség többi állama, növelni fogja katonai kiadásait, és a csúcstalálkozó résztvevői a NATO eddigi elvont biztonsági garanciáit – úgymond – lefordították a konkrétumok nyelvére.

„Magyar szempontból nagyon sikeres NATO-csúcson vagyunk túl" – mondta a kormányfő, és közölte: minden megszületett döntés jelentősen növeli Magyarország és egyben Közép-Európa katonai biztonságát. „Igazolva látom a magyar népnek azt a döntését, amikor népszavazással a NATO-csatlakozás mellett döntött" – jelentette ki Orbán Viktor. Leszögezte, hogy „Magyarország biztonságát csak és kizárólag a NATO keretein belül tudjuk garantálni".
A magyar hadsereg fejlesztésre szorul, de az is csak NATO-köteléken belül képes garantálni az ország biztonságát – jegyezte meg. A kormányfő hozzátette: a walesi csúcson csupa olyan döntés született, amely ezt a biztonságot megerősíti.
„Mindenki növelni fogja katonai kiadásait, új eszközöket is beszerzünk. NATO-csapatok jelennek meg Közép-Európa térségében" – mondta.

Kitért arra, hogy Magyarország jelentősen megerősíti a stratégiai szállítógépek bázisául szolgáló pápai repülőteret, valamint magyar katonák részt fognak venni a balti államok területén hamarosan megtartandó hadgyakorlaton.
A legfontosabb döntésnek ugyanakkor azt nevezte a miniszterelnök, hogy a NATO eddigi elvont, általános biztonsági garanciáját most – úgymond – lefordították a konkrétumok nyelvére. Ez azt jelenti, hogy a térség minden egyes érintett országa elkészíti az év végéig azokat a katonai terveket, amelyek abban az esetben lépnek életbe, ha közvetlen katonai fenyegetés érné ezeket az országokat.
Ezzel a döntéssel Orbán Viktor értékelése szerint jelentősen megerősödött a NATO keleti szárnya, illetve Közép-Európa, valamint jelentősen megnőtt a térségben élő emberek biztonsága.

A katonai kiadások növelését illetően a kormányfő emlékeztetett arra: Magyarország már korábban bejelentette, hogy lépésről lépésre növeli biztonsági kiadásait.
Most azt vállalta az ország, hogy ezt a tervet fel fogja gyorsítani, hogy milyen mértékig, a magyar parlamentnek kell majd eldöntenie – tette hozzá.

Az ukrajnai helyzettel, illetve Oroszországgal kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte: a szankciók nem jók Magyarországnak, azok helyett tárgyalásos megoldásra, megegyezésre van szükség.
Az ország biztonsága azonban más kérdés, független a mostani eseményektől – tette hozzá.
Ezt a biztonságot meg kell erősíteni, amihez az apropót a mostani események adják ugyan, de ezt már korábban is meg kellett volna tenni – mondta Orbán Viktor. A mulasztást szerinte az okozta, hogy „nem volt fenyegetettség, ami kiváltotta volna ezt a munkát".

Azzal kapcsolatban, hogy az orosz média harckocsik Ukrajnának való szállításával vádolta meg Magyarországot, Orbán Viktor közölte: jelentést kért a honvédelmi minisztertől, és a jelentésből az derült ki, hogy „Magyarország nem szállít harcjárműveket sehova".

A honvédelmi miniszter a NATO-csúcstalálkozón

Dimitrios Avramopoulos görög védelmi miniszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter a walesi NATO-csúcstalálkozó pénteki napján.

Megállapodás a gyorsreagálású erő létrehozásáról

Megállapodás jött létre a NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról – jelentette be pénteken Anders Fogh Rasmussen főtitkár az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozójának főbb eredményeit ismertetve.
Rasmussen a walesi Newportban rendezett értekezlet hivatalos programjának végén, péntek délután elmondta: az alakulatot „bárhol a világon" nagyon rövid idő alatt be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására.
A főtitkár szerint az alakulat „néhány ezer fős" szárazföldi erőből áll majd, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.

Rasmussen szerint ehhez a NATO a szövetség területének „keleti térségeiben" hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket.

Nem sokkal korábban David Cameron brit miniszterelnök azt mondta, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz. Cameron hozzátette: az alakulatot a kivezénylési utasítástól számítva 2-5 napon belül lehetne bevetni. A NATO jelenleg is rendelkezik úgynevezett gyorsreagálású erővel, ennek azonban néhány hétre van szüksége a telepítéshez.

Rasmussenhez hasonlóan a brit kormányfő is úgy fogalmazott, hogy a gyorsreagálású NATO-erő „a világ bármely pontján" alkalmas lesz műveletek végrehajtására.
Hozzátette: az alakulat a NATO megreformált reagáló erejének része lesz, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, valamint előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával. Az Egyesült Királyság 3500 főt delegál e többnemzetiségű erőbe – mondta a brit kormányfő.

Korábbi információk szerint Nagy-Britannia mellett Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia delegálna egységeket a gyorsreagálású erőbe.

Cameron szerint most, amikor Oroszország „törvénysértő módon tapossa Ukrajna földjét", meg kell nyugtatni a kelet-európai szövetségeseket, hogy a NATO minden esetben tartja magát a kollektív önvédelemről intézkedő 5. cikkely kötelezettségvállalásaihoz.

Rasmussen főtitkár is kijelentette a NATO-csúcs eredményeit összegző péntek délutáni nyilatkozatában, hogy a gyorsreagálású erő létrehozásának egyértelmű az üzenettartalma: a NATO mindig mindegyik szövetségesét megvédi. A NATO világosan megüzeni „bármely potenciális agresszornak" azt is, hogy „ha csupán eszébe jut" akár egyetlen NATO-szövetséges megtámadása, a szövetség egészével kerülne szembe – fogalmazott Rasmussen.

A főtitkár elmondta: a walesi NATO-csúcson az elsődleges feladatok közé emelték a kibervédelem erősítését is. Rasmussen szerint a részvevők egyetértettek abban, hogy a kibertámadások ma már olyan intenzitást érhetnek el, amely a szövetség és az egész euroatlanti térség stabilitását és biztonságát veszélyeztetheti, és ugyanolyan károkat okozhatnak, mint egy hagyományos katonai támadás.
Ennek jegyében a NATO a walesi csúcson deklarálta, hogy a kibertámadások elleni védelem immár a NATO kollektív védelmi feladatai közé tartozik – mondta a szövetség főtitkára.

Bejelentette azt is, hogy a csúcsértekezleten döntés született egy védelmi kapacitáskiépítő kezdeményezés elindításáról. Ennek célja a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettség megerősítése, és annak elősegítése, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást.
E kezdeményezést a NATO a csúcstalálkozón megszületett döntés alapján kiterjeszti Grúziára, Moldovára és Jordániára, emellett hajlandó Líbiának is támogatást nyújtani a biztonsági kapacitás javításához, „amint ezt az ottani körülmények megengedik" – mondta a főtitkár. Hozzátette: a NATO Iraknak is kész segítséget nyújtani, ha az iraki kormány ezt kéri.

A jövőbeni bővítési lehetőségekről Rasmussen kijelentette: a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll, a szövetség minden jelentkező országot „egyéni érdemek alapján" bírál el, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben. A NATO-tagságra törekvő országok mindegyikének van még tennivalója különböző területeket, és a szövetség megadja nekik azt a támogatást, amelyre szükségük van – mondta Rasmussen.
Hozzátette: ennek jegyében döntés született a csúcson arról, hogy a NATO „tartalmas intézkedéscsomagot" állít össze Grúzia számára a grúz NATO-csatlakozási előkészületek támogatása végett. Emellett megállapodás jött létre „intenzívebb és koncentrált" tárgyalások elkezdéséről Montenegró jelöltségéről is – fogalmazott a NATO-főtitkár.

Kijelentette: a szövetség legkésőbb 2015 végéig elbírálja Montenegró NATO-csatlakozási meghívásának lehetőségét.

A következő NATO-csúcstalálkozót két év múlva Varsóban tartják.

A légierő bemutatójával kezdődött a péntek

A NATO-csúcstalálkozó résztvevői a légierő bemutatóját nézik a pénteki megbeszélések kezdete előtt.

Orosz kormánylap: a NATO a hidegháborús korszakhoz akar visszatérni

„A NATO kétnapos csúcstalálkozója a hidegháborús korszakhoz való visszatérés szándékát bizonyította" − olvasható a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap pénteki számában közölt kommentárban.
Jevgenyij Sesztakov úgy véli, hogy az utóbbi két évtized Oroszországgal szemben legellenségesebb NATO-csúcstalálkozója a mostani, amely a walesi Newport kisvárosban nyílt meg csütörtökön. A résztvevők nyilatkozataiban elhangzottakat és a várható döntéseket illetően is.

A NATO a Dnyeperhez nyomul című kemény hangú bírálatnak az ad különös jelentőséget, hogy az orosz kormány lapjában jelent meg.
A kommentátor szerint az ukrajnai események arra sarkallták Washingtont, hogy „újraélessze az észak-atlanti szövetséget, amely korábban a nyilvánosság előtt kizárólag politikai szervezetként állította be magát".

Sesztakov a Fehér Ház által végrehajtott „egyfajta vészhelyzeti mozgósításnak" nevezte a walesi NATO-csúcstalálkozót, amelyen fel akarják éleszteni a katonai szövetségnek az utóbbi években „jelentősen megkopott fényét".

A Rosszijszkaja Gazeta kommentátora szerint senki sem titkolja, hogy a NATO terveiben szereplő gyorsreagálású alakulatot, amelyben hét tagállam jelezte részvételi szándékát, az orosz határok közelében állítanák fel.
Jevgenyij Sesztakov azt is kifogásolta, hogy az utóbbi tíz évben a NATO és Oroszország partnerségéről folytatott nyilvános párbeszéd ellenére a nem nyilvános értékelések szerint Moszkva mindig is lehetséges ellenség maradt az észak-atlanti szervezet vezetése számára.

„Amikor pedig Oroszország nemcsak tudatta, hanem energikusan védeni kezdte geopolitikai érdekeit, rögtön veszélyessé vált a Washington diktátuma alatt kijelölt nyugati világberendezkedés számára" − írta az orosz kommentátor. Hozzátette, hogy Walesben a NATO-tagállamok „ijedten hozzáfogtak a képzeletbeli orosz behatolásra való felkészüléshez", holott Alekszandr Grusko, Oroszország állandó NATO-nagykövete kijelentette, hogy a NATO ezt indokolatlanul teszi.

Ausztria számára nincs napirenden a NATO gyorsreagálású erőiben való részvétel

„Ausztria számára nincs napirenden a NATO gyorsreagálású erőiben való részvétel, de nem zárja ki közreműködését az esetleges kelet-ukrajnai fegyvernyugvást ellenőrző nemzetközi csoport munkájában"−  jelentette ki pénteken a walesi NATO-csúcson részt vevő Gerald Klug osztrák védelmi miniszter (képünkön balra ül).
Hozzátette, hogy fontos az osztrák hadsereg számára a külföldi tapasztalat, de kizárta, hogy Ausztria részt venne a tervezett lengyelországi és baltikumi hadgyakorlatokon.

Az Ausztriához hasonlóan szintén nem NATO-tag Svédország és Finnország a NATO-csúcstalálkozón aláírnak egy olyan megállapodást, amely célul tűzi ki a gyorsreagálású erőkkel való szorosabb együttműködést.

Értesülések szerint Ausztria meg alkarja várni, hogy ezek a partneri kapcsolatok milyen irányban fejlődnek.
A Kurier pénteki számában úgy fogalmazott, hogy Ausztria nemet mondott a szorosabb NATO-együttműködés lehetőségére. A lap idéz olyan szakértőket, akik szerint egy nemzetközi bevetés a katonák számára nélkülözhetetlen tapasztalatot jelentene.
Az osztrák védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az ország továbbra is ápolni akarja kapcsolatait a NATO-val.

„Az eddigi tapasztalataink nagyon jók, az osztrák hadsereg erősségeire támaszkodva közösen akarjuk garantálni Ausztria biztonságát" − mondta újságírók előtt a védelmi miniszter. Hozzátette: Ausztria a párbeszéd és a tárgyalás pártján áll, és a tartós európai békében érdekelt.
Az osztrák külügyminisztérium a hadüggyel megegyezően foglalt állást.

Sebastian Kurz miniszter közleményben sürgette a mielőbbi tűzszünetet Kelet-Ukrajnában, és fontosnak nevezte, hogy a rászorulók humanitárius segítséget kapjanak. Kurz bizakodóan nyilatkozott a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Petro Porosenko ukrán államfő között megvalósult tárgyalásról.

Kerry: nemzetközi összefogást szerveznek az iraki muszlim szélsőségesek ellen

„Az Egyesült Államok nemzetközi összefogás kialakításán dolgozik annak érdekében, hogy visszaszorítsák Irakban a muszlim szélsőségeseket" − közölte pénteken a walesi Newportban zajló NATO-csúcstalálkozó helyszínén John Kerry amerikai külügyminiszter (képünkön jobbra).
Kerry szerint ennek a formálódó nemzetközi katonai koalíciónak olyan támadásokat kell intéznie az Iszlám Állam nevű, valamint egyéb terrorszervezetek ellen, amelyek megakadályozzák, hogy e szélsőségesek területeket tudjanak saját uralmuk alá hajtani. „Támogatást kell nyújtani az iraki biztonsági erőknek, valamint mindazoknak, akik hajlandóak fellépni a fanatikusok ellen, anélkül azonban, hogy ez a nemzetközi koalíció közvetlenül katonákat küldene a helyszínre" − hangsúlyozta az amerikai diplomácia irányítója.

„Azt gondolom, mindenki számára ez jelenti az átléphetetlen határt: katonáink ne lépjenek Irak földjére" − fogalmazott Kerry.
Az alakuló alkalmi katonai koalícióban a dolgok eddigi állása szerint az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kanada, Ausztrália, Törökország, Olaszország, Lengyelország és Dánia venne részt.

Sajtótájékoztatót tart a főtitkár

A walesi csúcstalálkozó hivatalos programja szerint a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen helyi idő szerint 12:30 órától (magyar idő szerint 13:30 órától) sajtótájékoztatót tart, ami ide kattintva élőben nézhető.

Cameron: biztosítani kell a kelet-európai szövetségeseket a NATO védelméről

„Biztosítani kell a kelet-európai tagállamokat arról, hogy a NATO mindig megvédi őket" − mondta pénteken a brit miniszterelnök.
David Cameron a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezlet második, záró munkanapját megnyitó nyilatkozatában bejelentette azt is, hogy a NATO többnemzeti gyorsreagálású alakulat létrehozását tervezi lengyelországi központtal.

Cameron szerint most, amikor Oroszország „törvénysértő módon tapossa Ukrajna földjét", meg kell nyugtatni a kelet-európai szövetségeseket, hogy a NATO minden esetben tartja magát a kollektív önvédelemről intézkedő 5. cikkely kötelezettségvállalásaihoz.
A gyorsabb reagálási képesség megteremtését szolgálja a tervezett nemzetközi erő.
Cameron bejelentése szerint az egység központja Lengyelországban lenne, és az alakulatot 2-5 napon belül „bárhol a világon" be lehetne vetni.
Az alakulat a NATO megreformált reagálóerejének részét képezné, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, valamint előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával.
„Ha erről végleges megállapodás születik, az Egyesült Királyság 3500 főt delegálna e többnemzeti erőbe" − mondta a brit kormányfő.
Hozzátette, hogy a NATO-nak növelnie kell kapacitásait.

Cameron közölte: reméli, hogy ennek érdekében sikerül megerősíttetni azt a közös kötelezettségvállalást is, hogy a tagállamok hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra  és ennek az összegnek a 20 százalékát felszerelésre − fordítják.
A brit miniszterelnök szerint a NATO-nak emellett ki kell terjesztenie partnerségi kapcsolatait, és hatékonyabb biztonsági hálózatot kell kiépítenie, amely az egész világon képes biztosítani a stabilitást. Ennek érdekében a NATO-nak olyan szervezetté kell válnia, amely „nem csupán rendelkezik kapacitásokkal, de exportálni is tudja e kapacitásait" − fogalmazott Cameron.

A kormányfő közölte: reményei szerint ennek jegyében sikerül egyezségre jutni a szövetségen belül arról, hogy a NATO kiképzési segítséget és egyéb támogatást nyújt mások mellett Jordániának, Grúziának és Iraknak.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára a csúcsértekezlet második munkanapját megnyitó nyilatkozatában szintén azt hangsúlyozta, hogy a NATO-nak „készen kell állnia, képesnek és hajlandónak kell lennie" az összes szövetséges állam megvédésére bármilyen fenyegetéssel szemben. Ennek érdekében a szövetség biztosítani fogja, hogy rendelkezésére állnak „a megfelelő erők és felszerelések a megfelelő helyszíneken, mindaddig, amíg ez szükséges" – fogalmazott Rasmussen.

A főtitkár szerint emellett kötelezettséget kell vállalni a védelmi kiadások csökkentési folyamatának visszafordítására és az „életfontosságú transzatlanti kötelékek" megerősítésére is.
Hozzátette: a NATO „nyitva tartja ajtaját" mindazon országok előtt, amelyek hajlandók és képesek vállalni a tagsággal járó felelősséget.

Cameron: a NATO gyorsreagálású erőt tervez lengyelországi központtal

„Többnemzeti gyorsreagálású NATO-alakulat létrehozásának tervét jelentette be pénteken a brit miniszterelnök.
David Cameron a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezlet második, záró munkanapját megnyitó nyilatkozatában kijelentette: az alakulat központja Lengyelországban lenne, és az egység 2-5 napon belül bevethető lenne „bárhol a világon".

Az alakulat a NATO megreformált reagálóerejének részét képezné, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, és előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával.
Ha erről végleges megállapodás születik, az Egyesült Királyság 3500 főt delegálna e többnemzeti erőbe" − mondta a brit kormányfő.

Hammond: tartós tűzszünet esetén feloldhatók az oroszellenes szankciók

„A Nyugat fenntartja ugyan Oroszországgal szembeni szankciós politikáját Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt, de ezek a korlátozó intézkedések feloldhatók lennének, ha az Ukrajnában javasolt tűzszünet tartósnak bizonyulna" − mondta Philip Hammond brit külügyminiszter pénteken Newportban, a walesi NATO-csúcstalálkozó helyszínén.
Az atlanti szövetség állam-, illetve kormányfői csütörtökön, a találkozó első napján találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát.

Porosenko óvatos derűlátásának adott hangot azt illetően, hogy pénteken tűzszünet léphet életbe Kelet-Ukrajnában.
A nap folyamán Minszkben e szempontból kulcsfontosságú háromoldalú találkozót tartanak: az ukrán és az orosz fél között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője játszik közvetítő szerepet.
Ugyanezen a napon, a tervek szerint a délutáni órákban döntenének az EU-országok az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciós rezsim újabb intézkedéseiről.

Egyes diplomáciai források szerint azonban a tűzszüneti kilátások megjavulása miatt ezeknek az intézkedéseknek a tényleges hatályba léptetését egyelőre függőben hagynák, és kivárnák az ukrajnai fejlemények alakulását.
Hogy mennyi idő lenne elégséges annak megállapításához, hogy a tűzszünet tartósnak ígérkezik, egyelőre nem tisztázott.

Egyes nyugati diplomaták arról beszélnek: egy hetet kellene adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy tanújelét adja a válság megoldására irányuló eltökéltségének. Más források szerint három nap lehetne a „kötelező színvallás" előírandó határideje.

Hammond a BBC-nek Newportból adott nyilatkozatában nem az új szankciós lépések elhalasztását, hanem azok életbe léptetését szorgalmazta, ám ő is lehetségesnek mondta, hogy a tűzszünet tartóssága esetén ezeket a korlátozó intézkedéseket feloldják.

A facebook-on is…

A NATO kétnapos walesi csúcstalálkozójának legfontosabb eseményeiről a szövetség facebook-oldalán is lehet tájékozódni.

Egy fényképen az állam- és kormányfők

A NATO-tagországok állam- és kormányfői a csütörtök esti díszvacsora előtt.

Merkel elutasítja Ukrajna NATO-csatlakozását

A NATO és Ukrajna közötti fokozottabb együttműködés mellett állt ki szeptember 4-én, csütörtökön a katonai szövetség Walesben zajló tanácskozásán a német kancellár, de újfent elutasította, hogy a kelet-európai ország csatlakozzon a NATO-hoz.
„Nincs szó Ukrajna csatlakozásáról" − hangsúlyozta Angela Merkel.

A német kormányfő a NATO szolidaritásáról biztosította Kijevet a kelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és jelezte, hogy a maga részéről kész további büntetőintézkedésekre Oroszországgal szemben.
Megerősítette viszont azt is, hogy nyitott a tárgyalásokra Moszkvával. Mint fogalmazott, Oroszországgal szemben határozottan, de párbeszédre készen kell fellépni. „Véleményem szerint ez a kettős stratégia a siker záloga" − tette hozzá.

Angela Merkel szerint a NATO-ban széles körű konszenzus alakult ki arról, hogy az ukrán válságot nem lehet katonai úton rendezni. Az egyeztetések során nagy volt az egyetértés abban, hogy békés megoldást kell találni.

A kilátásba helyezett tűzszünetről és − az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet, Oroszország és Ukrajna képviselőiből álló − úgynevezett kontaktcsoport pénteki minszki üléséről szólva azt mondta: „Egy-két napon belül meglátjuk, hogy a szavakat tettek is követik-e majd".

Rasmussen: Moszkva egyetlen lépést sem tett a béke felé

„Oroszország − miközben békéről beszél − egyetlen lépést sem tett a béke megteremtése felé Ukrajnában" − mondta szeptember 4-én, csütörtök este a NATO főtitkára.
Anders Fogh Rasmussen, aki Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélést a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezleten, a tárgyalások utáni közös sajtóértekezleten segítséget ígért ahhoz, hogy Ukrajna gondoskodni tudjon biztonságáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösségen belül „senki nem akarja háborúval megoldani" az ukrajnai válságot.

Rasmussen szerint „Oroszország Ukrajna ellen harcol Ukrajnában", orosz katonák és orosz harckocsik támadják az ukrán erőket. „Mindaz, ami Ukrajnában történik, súlyos következményekkel jár az egész euroatlanti térség biztonságára és stabilitására" − mondta.

Rasmussen szerint Oroszország „törvényellenesen és önhatalmúlag annektálta" a Krím félszigetet, és ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el és nem is fogja elismerni. A NATO-főtitkár felszólította Moszkvát, hogy vessen véget a Krím annexiójának, és vonja vissza fegyveres erőit Ukrajnából és az ukrán határtól.
„ A II. világháború óta most fordult elő első ízben, hogy egy európai ország erőt alkalmazott területszerzés végett egy másik ellen" − tette hozzá.

Az észak-atlanti szövetség főtitkára szerint Ukrajna mindig a NATO mellett állt, és a jelenlegi nehéz időszakban a NATO is kiáll Ukrajna mellett.
Rasmussen szerint az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás „konkrét és kézzelfogható". A szövetség „átfogó és testre szabott" intézkedéscsomagot állított össze annak érdekében, hogy Ukrajna hatékonyabban tudjon gondoskodni saját biztonságáról − fogalmazott.
A segítségnyújtás a kibervédelemre, a logisztikára, a vezetés-irányítási tevékenységre és a kommunikációra összpontosít. „A NATO emellett a konfliktusban megsebesült ukrán katonák rehabilitációjához is segítséget nyújt, és tanácsadással segíti Ukrajnát a védelmi reformok végrehajtásában" − tette hozzá Rasmussen.

Kijelentette: a szövetségesek a NATO-n keresztül 15 millió euró körüli közvetlen anyagi támogatást nyújtanak ehhez, emellett a csúcstalálkozó első munkanapján több bejelentés is elhangzott további, kétoldalú pénzügyi „és egyéb" segítségnyújtási megállapodásokról.

Petro Porosenko ukrán elnök a sajtótájékoztatón − arra az kérdésre, hogy van-e kidolgozott menetrend Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatára − kitérően válaszolt, utalást téve arra, hogy erről a jövőben esetleg népszavazást tarthatnak Ukrajnában. Kijelentette: reméli, hogy az új parlamenti választások után erőteljes lendületet vesznek az ukrajnai reformok, és amikor az ország megfelelő állapotban lesz a tagsági követelmények teljesítéséhez, az ukrán nép fog dönteni arról, hogy a csatlakozás mikor és miképpen történjen.

A „katonai opciókat" vagy az esetleges fegyverszállításokat firtató kérdésre Rasmussen NATO-főtitkár azt mondta: „őszintén szólva senki nem akar háborút vagy fegyveres konfliktust" az ukrajnai válság megoldására; a rendezés legjobb módja a politikai megoldás lehetőségeinek felkutatása. Ha Oroszország további beavatkozást hajt végre Ukrajnában, arra a nemzetközi közösségnek „mélyebb, kiterjedtebb és keményebb", immár gazdasági jellegű szankciókkal kell válaszolnia, olyanokkal, amelyek „igencsak fájdalmasan" érintik az orosz gazdaságot, és még inkább elszigetelik Oroszországot − mondta Rasmussen.

Porosenko elnök ugyanakkor kijelentette, hogy „óvatos derűlátással" tekint az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport pénteken esedékes minszki ülése elé.